Magyarország ebben az esztendőben mindössze 1,0 milliárd dollár külföldi működőtőke-beruházásra számíthat, ami csaknem 60 százalékos mérséklődés az előző év 2,443 milliárd dolláros beáramlásához képest. A bécsi székhelyű WIIW gazdasági kutatóintézet legújabb tanulmánya szerint a közép-európai régió egésze a világ vezető gazdaságainak gyengélkedése és számos transznacionális vállalat piaci értékének mérséklődése miatt csupán 14,6 milliárd dollár FDI-ra számíthat, szemben az egy évvel korábbi 17,276 milliárd dollárral. A globális lassulás és a forint bérköltség alapon számított reálárfolyamának felértékelődése a Magyarországra áramló FDI visszaesésének irányába hat - véli Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő közgazdásza, aki a globális fellendüléstől a tőkebeáramlás élénkülését várja.
Nagy szerint középtávon 1,5-1,6 milliárd dollár éves működőtőke-beruházással és 1,5-2,0 milliárd dollár nyereség-visszaforgatással lehet évente Magyarországon számolni. Detrekői László, a CIB Értékpapír Rt. elemzője úgy véli, hogy amennyiben a bérek és a termelékenység növekedése egymással összhangba kerül, úgy akár évi 2-3 milliárd dollár tőke is érkezhet Magyarországra.
A bécsi tanulmány szerzői a külföldi vállalkozásokba visszaforgatott nyereséget Magyarországon 1,5-2,0 milliárd dollárra teszik évente. Az így korrigált FDI-érték tehát 2,5-3,0 milliárd dollár 2002-ben. Ám ez még mindig elmarad a cseh, a szlovák és a lengyel adat mögött. A prognózis szerint a régióban Magyarországnál csak Szlovénia jut kevesebb külföldi tőkéhez, de a térség legkisebb államában még ez az eredmény is mintegy 40 százalékos növekedést jelent.
A nemzetközi szervezetek (OECD, IMF) statisztikai standardja szerint a működőtőke-beáramlás három összetevőből áll: tulajdonosi részesedés szerzése, vállalaton belüli kölcsönnyújtás (tulajdonosi hitel) és visszaforgatott profitból megvalósuló befektetés. A nemzetközi statisztikák elvileg ezt a három működőtőke-elemet tartalmazzák, Magyarország esetében azonban ez nem így van. Az MNB mindössze a tulajdonosi részesedés szerzését, valamint a tulajdonosi hitel alakulását közli. A magyar adatközlés nem tartalmazza a már működő külföldi vállalatok visszaforgatott profitból megvalósított fejlesztéseit. A többi közép-európai ország azonban 1997-ig már eleget tett a nemzetközi szervezetek standardjának és teljes körűen közli a külföldi befektetések értékét. Emiatt a nemzetközi adatközlésekben szereplő számok nem hasonlíthatók közvetlenül össze.
K. P. P.-D. L.
