A gáztörvény tervezetéből hiányzó árképzési alapelvek rögzítését pótolta eddig a Medgyessy-kormány, a következő időszakban pedig egyebek mellett az indokolatlanul magas szintű döntési hatásköröket igyekeznek racionálisabbá tenni. Szalay Gábor, a GKM politikai államtitkára a gáz hatósági árszabályozása helyébe lépő árképzésről elmondta, hogy a költségalapú ármechanizmus kialakításánál az alacsony lakossági gázárak miatt kieső bevételeket kompenzációs árkiegészítéssel pótolnák. A kompenzációt önkéntes hozzájárulásokból, költségvetési forrásokból, jórészt pedig a befizetett bányajáradékból fedezik. Az államtitkár jelezte, hogy a gáz eddig mesterségesen leszorított árszínvonala a nemzetgazdaságnak évente 150 milliárdjába került, míg az új ármechanizmus 50-70 milliárd forint terhet jelentene.
Szalay megerősítette, hogy idén nem lesz gázáremelés a háztartási fogyasztásban és a távfűtésnél sem. Utalt arra, hogy az árszabályozásnál rendkívül nehéz olyan megoldást találni, amely a különböző érdekek sérelme nélkül alkalmazható lenne. A lakosságon kívül a Mol Rt., az ipari nagyfogyasztók és a külföldi befektetők érdekeit is figyelembe kell venni úgy, hogy eközben a téma politikai spekuláció célpontjává vált. Az államtitkár négy, a villamosenergia-törvényt kiegészítő, készülő - az árampiac nyitásához elengedhetetlen - alsóbb szintű jogszabállyal kapcsolatban megjegyezte, hogy bár az előírások szerint július elsejére el kellene készülniük, valószínűleg július 8-ra, de legkésőbb a hónap közepére készülnek el. Hozzátette, hogy egyre többen adnak hangot abbéli véleményüknek, miszerint a 2003. január 1-re tervezett piacnyitást prolongálni kellene.
Mellesleg a gáztörvénynek is el kellett volna készülnie már tavaly, ám akkor még a szakmai vita sehol sem tartott. A tervek szerint a jövő év elejétől az árampiac 30-35, a gázpiac 40 százalékát nyitnák meg a verseny előtt.
R. Zs.
Regős Zsuzsa