A ciánper tegnapi tárgyalásán a kártérítésként 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követelő magyar állam képviseletében Szecskay András ügyvéd jelezte, hogy a Transgold pervitele, a határidők be nem tartása egyértelműen időhúzási szándékra utal. Az alperes ügyvédje, Ifkovics József szerint a késések oka valójában az, hogy még nem dőlt el, a magyar avagy a román kártérítési jog szabályai alapján tárgyalják-e a ciánpert. A felek véleménye eltérő volt e tekintetben, a felperes szerint a hazai jog sokkal részletesebben és konkrétabban rendelkezik az ökológiai károkozásról, a természeti értékek védelméről, Ifkovics viszont úgy látta, hogy a román jogban is kellően szabályozott a környezetszennyezési ügyek megítélése, ráadásul számukra a román anyagi jog és a végrehajtási eljárás is kedvezőbb. A bíróság ekkor bejelentette, hogy a román kártérítési jog szabályainak megismerése céljából megkereste az Igazságügyi Minisztériumot, ám a joganyag megérkezésére feltehetően még néhány hónapot várni kell. Ezt követően az FB elutasította a felperes azon kérését, hogy a per eldöntéséig ideiglenes intézkedéssel függessze fel a nagybányai cég működését. A döntés szerint az elutasítás indoka: nem áll a bíróság rendelkezésére kellő információ arra nézve, hogy a 2000. január 30-án bekövetkezett környezetszennyezés óta milyen biztonsági intézkedéseket vezetett be az aranykitermelő vállalat.
Ezt követően a bukaresti műszaki egyetem professzora a katasztrófát követő óvintézkedésekről számolt be, és kijelentette, a gátak és a monitoring rendszer biztonságosak. (A Transgold korábban iratokban jelezte a bíróságon, hogy 1,5 millió dollárt költött biztonságnövelő intézkedésekre.) A felperes azonban arra mutatott rá, hogy a kárfelelősség kérdésével kapcsolatban nem hangzott el megállapítás a szakértő részéről, majd kérte, hogy a magyar szakértők a helyszínen tájékozódhassanak; ezt egyébként a Transgold ügyvédje a tárgyalóteremben fel is ajánlotta.
D. P.
