Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Bankszövetség illetékese lapunknak elmondta, hogy a hazai pénzintézetek az elmúlt 10-12 évben komoly beruházásokat eszközöltek a biztonság érdekében, és döntő többségüknek egyaránt van biztonsági kamerája, időzáras széfje és rendőrségi riasztásra alkalmas „pánikgombja”. Azt viszont nem lehet kivédeni, ha két őrült tüzet nyit a bejárati ajtóból a bent lévőkre - fogalmazott a móri tragédia kapcsán. Az elmúlt 25 évben három áldozatot követeltek a hazai bankrablások, a hetvenes években az OTP Hungária körúti fiókjában két alkalmazottat lőttek le, és 1998-ban volt még halálos áldozattal járó ilyen bűncselekmény.
A bankok biztonsági fejlesztéseinek köszönhetően az elmúlt években csökkent a támadások száma (tavaly ötvennél kevesebb volt, igaz, az elkövetési érték emelkedett) és a bűnözők a fiókok helyett egyre inkább a pénzszállító autókat vették célba.
Több nagy hazai biztonsági cég szakértője arra mutatott rá, hogy a hasonló támadások csak olyan biztonsági intézkedések mellett zárhatóak ki (és még akkor sem teljes mértékben), amelyek rendkívüli és vállalhatatlan mértékben megnehezítenék a bankok mindennapos ügyfélforgalmát. A magyar pénzintézetek műszaki-technikai biztonsága megfelel a nemzetközi szabványoknak, még a kis és közepes méretű fiókok esetében is számos előrelépés történt az elmúlt időszakban. A biztonsági őr közbelépési lehetőségeit illető kérdésünkre úgy fogalmaztak, hogy a jogszabály egyértelműen kimondja: a fegyverhasználatra csak az ő vagy más élete ellen irányuló közvetlen támadás esetén van mód, ám ilyesfajta fellépésre nem volt példa eddig Magyarországon. A fegyverhasználat azért is kényes, mert ha a bíróság nem állapítja meg a jogos védelmi helyzetet, az őr emberölésért felelhet.
Csurgó Ottó független biztosítási szakértő (a Bankszövetség és a biztonsági cégek szakértőihez hasonlóan) úgy vélte, hogy a tragikus eseményén kapcsán nem állapítható meg sem a bank, sem pedig a biztonsági cég felelőssége, így a rablás tényét rögzítő rendőrségi határozat alapján az érintett biztosítónak kell helytállnia az ellopott pénz, a szétlőtt berendezés okán. A meggyilkolt alkalmazottak családjának feltehetően a bank tartozik pénzügyi felelősséggel, hiszen ez esetben, bár morbidan hangzik, jogi szempontból lényegében üzemi balesetről van szó. Nem ennyire egyértelmű az áldozatul esett ügyfelek (lapzártakor még nem tisztázott pontosan az áldozatok személye) esetében a kérdés, hiszen amennyiben nincs saját életbiztosításuk, előfordulhat, hogy senki sem fizet hozzátartozóiknak. Utóbbiak igényeiket az elkövetők elleni büntetőeljárásban érvényesíthetnék, ám ennek sikere erősen kétséges.
Drávucz Péter
