Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az új kormányban a gazdasági tárca minden korábbinál kisebb hatáskörrel rendelkezik majd. A várhatóan a szabaddemokratáknak jutó egykori csúcsminisztériumból a külgazdaság már két éve elkerült, most pedig a turisztika és a Széchenyi terv több programjának felügyelete, valamint a hosszú távú stratégiai tervezés is valószínűleg más tárca feladata lesz.
Bár a koalíciós tárgyalások érdemi része még csak ezután zajlik le, ám valószínű, hogy a Gazdasági Minisztérium (GM) szabaddemokrata irányítás alá kerül. Az új minisztérium azonban a jelek szerint minden korábbinál kevesebb területet felügyel majd. Az előző ciklus során a külgazdaság irányítása már elkerült a tárcától, s most a turizmus felügyelete is várhatóan kikerül a minisztériumból: információink szerint tárca nélküli miniszter vagy a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára látja majd el, akit a szocialisták akarnak jelölni (NAPI Gazdaság, 2002. április 24., 3. oldal). László Csaba, a pénzügyminiszteri poszt várományosa pedig arról nyilatkozott a közelmúltban, hogy ismét a PM-nek kell a gazdaságpolitika központjává válnia.
Kérdés, mi marad a tárca hatáskörében. Az eddigi kijelentések alapján az új kormány alapvetően nem szakítana a Széchenyi tervvel, a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatása folytatódik. Az elképzelések szerint viszont megszűnik a Széchenyi tervnél a gazdasági tárca elosztó és koordináló szerepe. Az egyes pályázatok várhatóan az adott területért felelős minisztériumokhoz kerülnek. Az új kormány véleménye szerint ezzel a korábbinál átláthatóbbá lehetne tenni a rendszert, különösen a pénzosztás folyamatát.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször hangsúlyozta, hogy az úgynevezett magyar modell keretében a gazdaságpolitika legfőbb irányítója a gazdasági tárca. Ennek szellemében alakították át a tárcák közti munkamegosztást. Így az utóbbi másfél évben a GM a hosszú távú stratégiai tervezés legfőbb letéteményesévé vált, és befolyása meghaladta a Pénzügyminisztériumét. A nagy átszervezés 2000 elején kezdődött, ennek nyomán a gazdaságpolitika keynesiánus jellegűvé vált. A Matolcsy György fémjelezte váltás keretében a gazdasági tárca a Külügyminisztériumnak „leadta” a külgazdaság irányítását, az indoklás szerint ugyanis ezzel az átszervezéssel hatékonyabban tudta képviselni a kormány az exportőrök érdekeit. Cserébe több, kiemelten fontosnak tartott feladatot kapott, illetve a megmaradt területei a korábbinál több pénzt kaptak a költségvetésből. Ezek közé tartozik a gazdaság- és turizmusfejlesztés, a kis- és közepes vállalkozások, valamint az aktív foglalkoztatási célok támogatása.
A következő nagy lépést a Széchenyi terv 2000 végi meghirdetése jelentette. Ennek keretében tematizálták az állami ösztönzésre érdemesnek tartott területeket. A tárca ekkor a vissza nem térítendő támogatásokat kezdte patronálni, Matolcsy véleménye szerint ugyanis a többi ösztönzési mód nem elég hatékony. Ráadásul korábban elaprózottak voltak a támogatottak által elérhető források. A Széchenyi terv egy csapásra koncentrálta az elosztást, ez azonban a következő időszakban minden bizonnyal megszűnik.
D. L.
