Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Országgyűlés alakuló üléséig - ezt a köztársasági elnöknek harminc napon belül kell összehívni a választások második fordulóját követően - az Orbán-kormány még teljes jogkörrel gyakorolja jogosítványait, így például rendeleteket alkothat. Az új Országgyűlés megalakulásával megbízatása megszűnik, ügyvezető kormányként működik tovább.
A köztársasági elnök a parlament megalakulása után szabadon dönthet arról, mely frakció vezetőjét bízza meg a kormányalakítással. Nyilvánvalóan mérlegelnie kell, mely politikai erők képesek a parlamenti többség elérésére. Erre reális esélye jelenleg az MSZP-nek és az SZDSZ-nek van, hiszen 198 mandátumukkal többséget szerezhetnek a 386 fős országgyűlésben. Ez tűnik az egyszerűbb esetnek, ám elvileg előfordulhat, hogy újra Orbán Viktor miniszterelnök kap megbízatást a kormányalakításra. A jogszabály szerint amennyiben a kormányalakítás 40 napon belül nem sikerül - a Fidesz-MDF koalíció 178 mandátummal rendelkezik - a köztársasági elnök feloszlatja az új parlamentet és kiírhatja a választásokat. Ennek megelőzésére az MSZP-SZDSZ képviselők feltehetően „elfogadnák”, hogy Orbán legyen a miniszterelnök és az Alkotmány 39/A szakasza alapján konstruktív bizalmatlansági indítványt nyújthatnak be vele szemben. Ehhez a képviselők legalább egyötödének írásos indítványára van szükség és a vitát, valamint a szavazást a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztésétől számított nyolc napon belül kell megtartani. Ennek kimenetele feltehetően a 198 mandátummal rendelkező jelenlegi ellenzéki erők számára lesz kedvező.
A választások második fordulóját követően többször felmerült a kérdés, hogy a Fidesz és az MDF közösen vagy külön alakít-e frakciót. Bár a házszabály szerint az azonos politikai párthoz tartozó képviselők alapítanak frakciót, az MDF-esek elvileg beléphetnek a Fidesz-frakcióba is. Ennek előnye annyi lehet, hogy a legnagyobb parlamenti frakció adja például a házelnököt, az ORTT elnökét és a bizottsági helyek elosztásánál is jobban járhat a jobboldal.
Drávucz Péter
