A tegnap aláírt választási együttműködési megállapodás értelmében Budán 2, Pesten 1, vidéken pedig további 4 körzetben lép vissza az MSZP-s jelölt az állva maradt SZDSZ-es javára. A kiválasztott SZDSZ-jelöltek között van Kuncze Gábor, Pető Iván, Mécs Imre és Szent-Iványi István. Az SZDSZ cserében 70 választókerületben lépteti vissza második fordulóba került jelöltjét.
A két párt vezetői korábbi nyilatkozataikban hangsúlyozták, hogy a választási együttműködés nem jelent automatikusan későbbi koalíciós megállapodást, és tegnap sem emlegették a koalíciót.
Tudvalevő, hogy egy esetleges közös kormányba az SZDSZ csak négy sarkalatos pontjának elfogadása esetén lépne be. Ezek jórészt szerepelnek az MSZP elképzelései közt, de az SZDSZ 18 és 36 százalékos kulcsokkal operáló személyijövedelemadó-tábláját még össze kell egyeztetni az MSZP-nek az egységes vállalkozási adóra vonatkozó tervével (az eva az áfa, a társasági adó és az osztalékadó egységes, 15 százalékos adókulcs szerinti elszámolását teszi lehetővé a 10 millió forint árbevétel alatti kisvállalkozásoknak), és a szocialisták eddig nem kardoskodtak a diplomás minimálbér ötlete mellett sem.
A két párt szakértői és döntéshozói ennek ellenére a programok összeegyeztethetőségét hangsúlyozzák. László Csaba pénzügyminiszter-jelölt és Csillag István egyaránt úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az eva és a 18 százalékos szja összehangolható, de más-más kört érint. Csillag határozottan visszautasította, hogy - a 2,4 millió forintos jövedelemig 18, afölött 36 százalékos szja-ra vonatkozó - javaslatuk azt a célt szolgálná, hogy visszaterelje a kényszervállalkozókat az alkalmazotti létbe. „Nem akarunk terelgetni senkit, az a cél, hogy a különböző úton és státusban szerzett jövedelmek adózzanak, és egységesen adózzanak” - mondta az SZDSZ programjának szakmai felelőse.
Csillag szerint az ő javaslatuk a képzett, magasabb beosztású, jellemzően már ma is alkalmazottként foglalkoztatott kör adóterhelését csökkenti, míg a szocialista javaslat a kisebb jövedelmű és presztízsű, vállalkozásba kényszerített embereknek szól. Ez utóbbiak jellemzője az, hogy munkáltatójuk az alkalmazottak alvállalkozóvá válásával megkíméli magát a járulékterhektől, a alvállalkozókat pedig az kárpótolja, hogy bevételük egy részével csökkenthetik adóalapjukat. Az eva és az SZDSZ-féle szja-javaslat összehangolása ebben az értelemben azt jelenti, hogy az ilyen vállalkozásból az szja-val megegyező terhekkel (különös tekintettel a járulékokra) legyen érdemes kivenni a jövedelmet.
(NAPI)
