Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) tavaly az utolsó negyedévben 3,3 százalékkal, az év egészében pedig 3,8 százalékkal nőtt a KSH előzetes adatai szerint. A NAPI Gazdaság elemzői konszenzusa a negyedik negyedévre 3,5 százalékot valószínűsített. Az elemzők véleménye szerint a magyar gazdaságot jelenleg főleg a reálbér-növekedés és a költségvetési politika segítette állami költekezés tartja lendületben. A hozzáadott érték alapján az ipari termelés a tavalyi negyedik negyedévben 3,9 százalékkal csökkent, ez kisebb a piaci várakozásnál. Az építőipar termelése az év folyamán csaknem 10 százalékkal nőtt, az adatok azonban a dinamika mérséklődését mutatják. Az agrárium tavaly egyértelműen javított helyzetén, mivel az ágazat hozzáadott értéke az utolsó negyedévben 15,4 százalékkal, éves szinten pedig 8,4 százalékkal bővült.
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2001-ben 3,5 százalékkal gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest, mivel az utolsó negyedév - szezonálisan kiigazított adatok szerint - 3,1 százalékos bővülést hozott. Egy évvel korábban még éves szinten 7,4 százalékos növekedést regisztráltak. Az építési beruházások 2001 folyamán egyenesen szárnyaltak, mivel volumenük 6,0 százalékkal nőtt, a gépberuházásoké viszont 0,6 százalékkal csökkent. Az ingatlanügyleteknél mintegy 16,7 százalékos bővülést jegyzett fel a KSH, ami a dinamikusan felfutó lakásépítések miatt nem meglepő.
A múlt évben a magánszféra beruházásainak volumene gyakorlatilag stagnált, a növekedés az állami szektornak köszönhető - véli Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő közgazdásza. Véleménye szerint 2002-ben a GDP 3,4 százalékkal bővülhet, főleg az utolsó negyedévre várt gyorsulás miatt. Az idei első három hónapra ugyanis csupán 3-3,4 százalékos növekedési ütemet vár.
Az idei első félévben a gazdasági növekedésnek jót tesz a „fiskális stimulus” - vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. makroelemzője. Ennek ellenére a GDP növekedési üteme idén az első negyedévben három százalék körüli értékkel eléri mélypontját, majd a fokozatosan növekvő nyugat-európai kereslet nyomán megindulhat a növekedés.
Az év második felében a magángazdaság átveheti a húzóerőt az állami szektortól - erősíti a véleményt Zsoldos István, a CA-IB elemzője. Az uniós konjunktúra beindulását azonnal követi a magyar kivitel fellendülése, mivel gyakorlatilag együtt mozognak. Zsoldos az idei első negyedévre három százalékot kissé meghaladó GDP-növekedési ütemet vár.
Domokos László
