Kelet-Közép-Európa feltörekvő gazdaságai azonos problémával küszködnek: túl erős a nemzeti valutájuk. Csehországban és Lengyelországban az exportot féltő kormányok már nyíltan kifogásolták a monetáris politikát (lásd írásunkat a 2. oldalon). Magyarországon - legalábbis a felszínen - jó az együttműködés a kormány és a jegybank között, azonban a kabinet aligha örül annak, hogy a forint új rekordokat ostromol. Egy közös intézkedéscsomag bejelentését vetíti előre a pénteki Járai-Varga-Matolcsy közös sajtótájékoztató.
A cseh és a lengyel politikai vezetők tavaly decemberben már nyilvános fórumokon emeltek szót a monetáris politika megváltoztatásáért Mindkét országban azt kifogásolták a hatalmon levők, hogy a központi bank semmit sem tesz a nemzeti valuta gyengítése érdekében, holott az utóbbi időben megerősödött zloty és korona már a kivitel versenyképességét veszélyezteti, s mint ilyen felelős a gazdasági növekedés lassulásáért.
Magyarországon a politika mindeddig ódzkodott az ilyen megnyilvánulásoktól. Valószínű azonban, hogy a magyar kabinet sem repked jókedvében, amikor a forint új rekordokat ostromol az euróval szemben, holott az inflációs cél túlteljesülésének kicsi a kockázata, a gazdasági növekedés pedig lassul. Ebben a környezetben hétfőn az MNB kamatlépését hiábavaló forintgyengítési kísérletként élte meg a piac, s azonnal előkerült az a feltételezés, hogy a forint árfolyamsávját belátható időn belül felértékeli az MNB. Bár az elemzői nyilatkozatok arról szóltak, hogy ilyen lépésre legkorábban 2003-ban szánja el magát a jegybank, tegnap már masszívan tartotta magát az a nézet, hogy a jegybank hamarosan lehetővé teszi a forint erősödését a jelenlegi sávhatáron túlra.
A jegybank kamatpolitikája a régió egészének felértékelődése közepette kevéssé hatékony a forint erősödésével szemben, de az MNB-nek még vannak eszközei, amelyekkel gyengíteni tudja a nemzeti valutát. Márpedig ezeket az eszközöket be fogja vetni, ha azt látja, hogy a forint aktuális árfolyama mellett a 2002-es infláció túl alacsonyra sikeredik. Az inflációs célt az MNB a kormánnyal egyetértésben állapította meg. Az annál lényegesen kisebb áremelkedés veszélyeztetné a költségvetés bevételeit és remek támadási felületet adna a növekedést féltők nem kicsi táborának. Ugyanakkor a jegybank és a kormány távlati inflációs céljai nem teljesíthetőek a forint további felértékelődése nélkül. Mert bár a fiskális politika - szigorítással, az áfa csökkentésével, valamint más eszközökkel - a csatlakozás szempontjából kritikus időszak előtt tovább tudja lendíteni a dezinflációt, a fiskális eszközök hatása kicsi ahhoz, hogy Magyarország 2004 márciusától teljesítse a maastrichti kritériumokat.
A rövid és a hosszú távú célok egyelőre nem tűnnek összeegyeztethetetleneknek. A forintbefektetések árfolyamkockázata egy ideig megvédi még a forintot az árfolyamsáv erős szélére tapadástól és az MNB, illetve a kormány is tud még olyat lépni, amitől elmozdul az oldal erős szélétől a nemzeti valuta. Tegnap Csehországban már attól gyengült a korona, hogy a kormányfő és a jegybank egy nem körvonalazott közös csomagot jelentett be. Nem kizárt, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter, Járai Zsigmond jegybankelnök és Matolcsy György pénteki közös sajtótájékoztatóján valami ehhez hasonlót is hall a publikum.
M. D.
