Gatter László, az FB elnöke szerint a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjogok sérülhetnek a bíróságra benyújtott iratok vonatkozásában akkor, amikor a törvénymódosítás a nyilvánosság számára teljes körű iratbetekintési lehetőséget biztosít. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a teljes körű iratbetekintés valóban sértheti az egyes kisebbségekhez kötődő alapítványok, társadalmi szervezetek tagjainak alkotmányos alapjogait. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára lapunknak elmondta, hogy nem ismeri az FB beadványát, így arról nem tud érdemben nyilatkozni. Szerinte azonban a gazdasági forgalom biztonsága szempontjából nem érdektelen, ha milliárdos közalapítványok, „nagy” civil szervezetek gazdálkodásra vonatkozó adatai mindenki számára nyilvánosak.
A főtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az alapítványok és szervezetek bejegyzése kapcsán jelenleg komoly gondot okoz, hogy amennyiben a bejegyező végzést megfellebbezték, illetve a bejegyzést megtagadó határozat ellen bírósághoz fordultak, akkor a túlterhelt LB azokat általában két éven belül nem tudta letárgyalni. Mindezt a civil szféra joggal kifogásolta, hiszen például a megalakult egyesület fellebbezés esetén nem működhetett törvényesen, és ezzel sérült az alkotmányban biztosított egyesülési jog.
Az alapítványok számára kedvező elem a módosításban, hogy amennyiben a Fővárosi Bíróság 60 napon belül nem végzi el a bejegyzést, az alapítványok és társadalmi szervezetek bejegyzettnek tekintendők. Jelenleg ugyanis általános gyakorlat, hogy 6-8 hónap alatt dönt az FB ilyen ügyekben. A bejegyzés a jogi személyiség elnyerésének feltétele, a módosítás pedig így biztosítja az ügyek és jogviták alkotmányban előírt, ésszerű határidőn belül történő elbírálásának követelményét. Természetesen a technikai megoldást még ki kell dolgozni, feltehetőleg több bíró foglalkozhat majd a jövőben az ilyen bejegyzési ügyekkel - mondta Lomnici.
Drávucz Péter
