Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az ítélet indoklása szerint az LB felülvizsgálati tanácsa mindenekelőtt azzal foglalkozott, hogy az úgynevezett első metróperben - a kormány, a főváros és a BKV által 1998. április 7-én aláírt, a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal Etele tér és Baross tér közti szakaszának megépítéséről szóló szerződés érvényességéről - hozott jogerős ítélet mennyiben hat a második metróperre, ahol immár a főváros által követelt százmilliárd forint kártérítésről kellett határozni a bíróságoknak. Az első metróperben ugyanis azt mondták ki a bíróságok, hogy a szerződés kormány által történt felmondása érvénytelen, mert a felek a megállapodásban a felmondási jogot nem kötötték ki. Sőt, a második metróperben is jól „kezdett” a főváros, mert a Fővárosi Bíróság 2000. szeptemberi elsőfokú döntésében az államot 26,578 milliárd forint megfizetésére kötelezte. Az LB-n azonban már az állam nyerte a második metrópert, a jogerős ítélet szerint az alperesnek nem kell megfizetnie a 100 milliárd forint kártérítést, mivel az Országgyűlés megkerülésével nem folyósítható költségvetési támogatás, erre csak törvény felhatalmazása, nem pedig polgári jogi szerződés alapján van mód.
Az ítélet ellen a főváros által benyújtott felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott döntés indoklásában az LB leszögezte: mivel a korábbi jogerős döntés az állam felmondását érvénytelennek bírálta el, azaz a felek megállapodását érvényes polgári jogi szerződésnek minősítette, így azt kellett megvizsgálni, hogy annak alapján az állam teljesítésre kötelezhető-e vagy sem. Az LB szerint mivel az állam olyan kötelezettség teljesítésére vállalkozott, amelynek érdekében közigazgatási, közjogi intézkedések lettek volna szükségesek, ám ezek nem valósultak meg, így a szerződés teljesítése bírósági úton nem kikényszeríthető. Az adott esetben nem a szerződés teljesítésének az állam részéről történt megtagadásáról, hanem egyes szerződési elemek teljesítésének lehetetlenüléséről, így megszűnéséről van szó. Az LB szerint a teljesítés ilyen módon való lehetetlenüléséért az államnak mint polgári jogviszony alanyának a polgári jogi felelőssége nem állapítható meg, így kártérítésre sem kötelezhető. Az állam továbbá a lehetetlenülésről haladéktalanul értesítette a fővárost, más esetleges mulasztások pedig csak a polgári jog körén kívül eső következményekkel járhatnak.
Drávucz Péter
