Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az EU bizottsága több rendeletet fogadott el annak biztosítására, hogy azon szerződések esetében, amelyeket az euróövezetbe tartozó egyes országok (Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) vállalataival a felsorolt országok nemzeti valutáiban kötöttek és amelyek pénzügyi teljesítése 2002. január elseje után esedékes, se a vevők, se az eladók ne szenvedjenek veszteséget - tudtuk meg a Külügyminisztériumtól. A rendeletek meghatározzák az úgynevezett „jogi eszközök” fogalmát is, ilyennek tekintik a törvényi és rendeleti előírásokat, az államigazgatási, illetve bírósági határozatokat, a szerződéseket, az egyoldalú jogügyleteket, a bankjegyektől és a pénzérméktől eltérő egyéb fizetőeszközöket. Amennyiben ezen „jogi eszközökben” az euróövezetbe tartozó országok nemzeti devizájára történik utalás, azt az átváltási arányok szerint meghatározott euróban kötött szerződésnek kell tekinteni - mondják ki a rendeletek.
A Külügyminisztérium felhívja a figyelmet azokra az esetekre is, amikor a szerződéseket az euróövezetbe tartozó nemzeti pénznemben kötötték, ám a külföldi partner nem az euróövezetbe tartozó ország. Amennyiben például a külföldi fél azon három EU-tagállam (Nagy-Britannia, Dánia, Svédország) valamelyikében működő vállalat, amely nem tagja az euróövezetnek és a szerződést az év végéig forgalomban lévő nemzeti pénznemekben kötötték, szintén azon rendeleteket kell alapul venni, amelyek szerint a szerződések euróban köttettek, a megfelelő átváltási arányoknak megfelelően. Ugyanakkor nem terjed ki az EK-rendeletek hatálya azokra az esetekre, amikor a külföldi fél nem EU-tagállamban működő vállalat és a szerződést például a magyar féllel valamely, januártól megszűnő nemzeti devizában kötötték. Ráadásul vita esetén még hivatkozni sem lehet a közösségi rendeletekre akkor, ha nem EU-tagállam jogát kell alkalmazni - azt kötötték ki például a szerződő felek. A Külügyminisztérium ezért a szerződésekben szereplő devizák euróra történő módosítását javasolja a vállalatoknak.
Kérdésünkre a Magyar Bankszövetség tanácsadója, Fodor György elmondta: elvileg elképzelhető, hogy néhány vállalat január után bírósághoz fordul, ám nehezen kérdőjelezhetik meg például az illetékes uniós pénzügyi szervek és az euróövezetbe tartozó országok nemzeti bankjai által megállapított átváltási arányokat. Nem számol a nem EU-tagállamokban működő vállalatok közti pereskedéssel sem, hiszen itt is az a logikus, ha az euró automatikusan felváltja a megszűnő fizetőeszközöket.
D. P.
