A lapunk által megkérdezett befektetési szakemberek szerint feltehetően döntően a kisebb biztosítók nem tudtak profitot hozni befektetéseiken, egy kisebb portfóliónál ugyanis egy nem elég jól megválasztott portfólió-összetétel, illetve rossz időzítés veszteséget okozhat. A cégek közül 17-en nyereséget értek el, összesen 10,5 milliárd forintot, s a 22 cég összesített, a biztosítástechnikai eredményeket is magában foglaló profitja elérte a 13,8 milliárd forintot.
Nominálisan 23,4, reálértéken számítva pedig 11,8 százalékkal gyarapodtak a biztosítótársaságok befektetései 2000. június végéhez képest, így a félév végén 609,5 milliárd forint összegű biztosítástechnikai tartalékot, illetve saját biztonsági tőkét fektettek be a társaságok. A befektetések 80,3 százalékáért állampapírt vásároltak, az utóbbiakon belül azonban az egy évvel korábbi 68,6 százalékról 83,2 százalékra nőtt az államkötvények aránya. A kedvezőtlen tőkepiaci-tőzsdei helyzet nyomán az egy évvel korábbi 7,6 százalékról 5,4 százalékra csökkent a részvényarány - állapítja meg a jelentés.
A 22 társaság az idei első félévben 202,9 milliárd forint díjbevétel mellett 91,8 milliárd forintot fizetett ki károkra és szolgáltatásokra. A kárhányad szemmel látható, az egy évvel korábbi 38,3 százalékról 45,2 százalékra történt növekedése mögött az életüzletágban történt kifizetések növekedése áll, itt ugyanis a biztosítók 73,6 százalékkal több pénzt fizettek ki, mint egy évvel korábban. Ennek fő oka a vegyes és a unit-linked biztosítások szolgáltatásként történt kifizetései, vagyis egyrészt mérhető nagyságban járnak már le a 90-es évek elején kötött biztosítások, de beszédes a befektetéshez kötött életbiztosításokra történt kifizetések erőteljes növekedése is - az egy évvel korábbi 17,4-ről 46 százalékra -, ami mögött a rossz tőkepiaci helyzet miatti befektetői elkedvetlenedés állhat.
G. Á.
