Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A GM bérpolitikai főosztályának felmérése szerint a minimálbér tízezer forintos növelése csaknem 488 ezer alkalmazottat érintene a magánszektorban. Ez a létszám a teljes vállalati alkalmazotti kör mintegy negyede. Bérük átlagosan 14,3 százalékkal nőne 2001-hez képest, ha végül a kormányjavaslatban megfogalmazott 50 ezer forint lesz a minimálbér. Az intézkedés a vállalati szférának 36,7 milliárd forint többletterhet jelent az adó- és járulékkiadások emelkedése miatt. A tárca részletes elemzésében a legalább öt alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások adatait gyűjtötték egybe.
A szűkített rendszeres kereset alapján számolva - ez az összes bér a rendszeres pótlékok nélkül - a vállalati szféra által fizetendő többletbért szinte pontosan kompenzálja a kormányzat által a jövő évre tervezett 2 százalékos munkáltatói járulékcsökkentés. Aggregáltan tehát - a GM szerint - nem keletkezik többletteher, ám az egyes iparágak helyzete igencsak eltérő.
A legnagyobb mértékben a halászat, illetve a könnyűipar - a textil-, valamint a bőripar - bérköltsége nő. A munkaadók bérkiadása a csökkenő tb-teherrel együtt több mint két százalékkal emelkedik a szűkített rendszeres kereset szerint számítva. Ezekben az ágazatokban gyakorlatilag minden második dolgozónak, csaknem 130 ezer embernek növelni kell a bérét - ha az 50 ezer forintban egyeznek meg.
A minimálbér-növelés okozta többletterhet több ágazatban túlkompenzálja a munkáltatói tb-járulék-csökkentés. A vegyipar, a járműgyártás, valamint a távközlés bérterhe is egy százalékpont körüli mértékben csökken. Ennek oka, hogy e három ágazatban viszonylag kevés dolgozót, összesen 33 ezer alkalmazottat érint a teljes munkaidőben adható legkisebb bér emelése.
Vállalatnagyság szerint is eltérő a hatás. A legnagyobb nehézséggel a kisebb, 5-9 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak kell szembenéznie. Ebben a körben a tb-járulék csökkentésével együtt is csaknem 3 százalékponttal nő a bérteher a pótlékok nélkül számított keresetre vetítve. A kis- és középvállalkozásoknak várhatóan egy százalék körüli többletterhelést kell elviselniük. Az emelés egyértelmű nyertesei a legalább 300 főt foglalkoztató vállalkozások, náluk ugyanis átlagosan egy százalékkal csökkenhet a bérköltség.
(NAPI)
