A svéd Gripen vadászgépről folyó részletes tárgyalásokat teljes titoktartás kíséri, még azt sem lehet tudni, hogy a leendő 14 gépből mennyi lesz gyakorló változat, bár egyes források szerint valószínűleg 12 harci és 2 teljes harcértékű, de gyakorlásra is alkalmas gépet bérel Magyarország. Szabó János magyar honvédelmi miniszter és svéd kollégája, Björn Von Sytow múlt heti közös sajtótájékoztatóján az sem derült ki, hogy a gép egyes darabjai hol készülnek.
Információink szerint a korszerű svéd könnyűvadász főbb rendszerei három földrész legalább hat országának gyáraiból vagy fejlesztőműhelyeiből kerülnek ki. Az egyesült államokbeli Lockheed-Martin Co. és a svéd Ericsson AB fejlesztése például a repülésirányító rendszer. Hasonló kooperáció eredménye a hajtómű: a General Electric (GE) a Volvo Aero Corporationnel együttműködve állítja elő az F404-400-as típusú hajtómű javított, erősebb változatát, RM-12-es jelzéssel. A géptörzs gyártásában részt vesz a dél-afrikai Denel Aviation, illetve egy korábbi előellentételezés miatt Lengyelország is. Nem marad ki Csehország sem, amely Svédországgal közösen a szervogyártásban érdekelt. Korábban franciák készítették a kisegítő energiaegységet (APU), de ezt a gyakori meghibásodás miatt egy brit-amerikai fejlesztésű modulra cserélték. (A Magyarországnak eredetileg felajánlott gépek még az első szériából valók, amelyekben az APU még francia eredetű, ám lapunk információja szerint ezt a részegységet a brit-amerikai eszközre cserélik. Azt azonban nem tudni, hogy az új svéd ajánlatban ugyancsak az első széria gépei szerepelnek-e.)
A francia Intertechnique szállítja a számítógép-vezérelt üzemanyag-ellenőrző és -elosztó rendszert. A sisakra szerelt célzórendszert a szintén francia Thales Optronics fejlesztette ki a dél-afrikai Cumulus & Kentronnal közösen. A beépített 27 milliméteres Mauser gépágyú a European Aeronautic Defence & Space Company NV (EADS) gyártmánya. A gépágyút Németországban készítik. Rakétákat és légi bombákat többek között a Lockheed-Martin, a Raytheon és a Bofors is szállíthat. A magyar gépeken rendszeresítendő eszközök is ezen cégektől származnak majd. Az egyik legtitkosabb fejlesztés a gép nagy teljesítményű radarberendezése, amelyet az Ericsson fejlesztett ki. A rádiókommunikációs és idegen-barát felismerő rendszert a SaabTech Dectorinics és a francia Thales szereli be.
Magyarországon a Dunai Repülőgépgyártó Rt. kapott korábban egy évente néhány millió forint bevételt hozó megbízást a Saabtól. Svéd forrásokból úgy értesültünk, hogy a gyár nem tudott megfelelni a minőségi követelményeknek, így a szerződést felmondták. A Dunai Repülőgépgyár azonban nemrég bejelentette, hogy részt szeretne venni a Gripenek hazai szervizelésében. Az ellentételezés miatt - mivel abban kikötés lehet a hadiipari beruházás vagy megrendelés is - nem elképzelhetetlen, hogy később magyar cégek is részt vesznek a Gripen alkatrészgyártásában.
Vigh György Zsolt
