Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány az Országgyűlés elé terjesztette a 2001-2002-es költségvetés első évének bevételeit és kiadásait is módosító, 2000-es évről szóló zárszámadási törvényjavaslatot. A kabinet már a múlt héten bejelentette, hogy a 2002-es költségvetést csak a választási év első felében módosítják. Ez meglehetősen faramuci helyzetet teremt, hiszen a főbb adónemeknél (áfa, szja) az idei módosított előirányzat megközelíti vagy meghaladja majd a jövő évre tervezett bevételt. Avatatlan külső szemlélő ilyen számsor láttán jelentős adócsökkentésre gondolhatna, ha azonban tudja, hogy a kabinet ilyesmit nem tervez, kénytelen lenne a gazdaság tervszerű visszaesésére vagy méretes deflációra gyanakodni.
A központi költségvetés bevételi és kiadási előirányzatát a kormány 170,9 milliárd forinttal fejeli meg. A bevételi oldal új főösszege 4012,3 milliárd forint lesz, a kiadási főösszeg pedig 4493,3 milliárd forintra emelkedik.
A 171 milliárd forint úgy áll össze, hogy a bevételi oldalon több extrajövedelme keletkezik az államnak, de a törvénymódosítás 36 milliárd forint költségvetési befizetéssel ugyanakkor tehermentesíti az ÁPV Rt-t. A társadalombiztosítási alapok járulékbevételi többletét a törvénymódosítás 70 milliárd forintra teszi, a két tb-alap ezen felül megkapja azt a 25 milliárd forintot, ami a tavalyi bevételek idei elköltését szolgáló letéti számlán megmaradt, és további 18 milliárd forinttal egészíti ki a támogatást a büdzsé. Az államháztartás konszolidált bevételei és kiadásai a költségvetés módosításával 241 milliárd forinttal emelkednek.
A kormány mindezen túl megemeli az állam és több 100 százalékban állami tulajdonú szervezet garanciavállalási keretét. A központi költségvetés a módosítás értelmében idén nem a GDP 2,2, hanem annak 3 százalékáig vállalhat garanciát céljai elérése érdekében, de az eddig megengedettnél nagyobb kezességvállalásra kap lehetőséget a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. és az Eximbank is. A költségvetés garanciakerete eszerint 95,1-ről 134,8 milliárd forintra emelkedik. Ennél jóval nagyobb mértékben nő az MFB garanciakerete. A bank által vállalt kezességek összege az eredeti változatban legfeljebb 180 milliárd forint lehet volna 2001 végén, az új verzió szerint viszont ez már 480 milliárd forint. Ebből a garanciából az állam 300 milliárd forintot viszontgarantálhat. Az Eximbank ehhez képest filléreket kapott: garanciakerete 95 milliárdról 105 milliárdra nő.
A garanciavállalási keret megemelése költségvetésen kívüli forrásokat állít az állam szolgálatába, hiszen ezen keresztül olyan nem költségvetési szervezetek jutnak olcsó finanszírozáshoz, amelyek valamely az állam által is támogatott célért tevékenykednek. Mindennek az ára az állam finanszírozási kockázatának növekedése. Az MFB és az Eximbank garanciavállalási keretének emelése ugyanebbe a kategóriába esik, hiszen jóllehet ezek az intézmények részben saját felelősségükre állnak jót más szervezetekért, végső soron mégis a tulajdonos állam garanciája áll mögöttük. Éppen ezért az MFB-hez, az Eximbankhoz vagy az ÁPV Rt.-hez hasonló szervezetek bevételeit és kiadásait az európai uniós standardok szerint konszolidálni kell a központi költségvetésben.
Az előterjesztés módosítja a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés kapcsolatát szabályozó államháztartási törvényt is. Eszerint az MNB és a költségvetés elszámolásában csak azokat a tételeket kell költségvetési tételként kezelni, amelyek nem árfolyamváltozásból adódnak. E módosítás lényege, hogy az MNB árfolyamváltozásból adódó idei - várhatóan 150 milliárd forintot meghaladó - veszteségét vonal alatt lehet elszámolni, vagyis ez nem rontja az államháztartás egyenlegét.
M. D.
