A kiskereskedelmi forgalom értéke júniusban 442 milliárd forint volt, ez folyó áron 12,4 százalékkal nagyobb a tavaly júniusinál - jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A szokásos éven belüli ingadozásnak megfelelően a forgalom 0,7 százalékkal elmarad az előző hónapitól. A szezonálisan indokolton túl is mutatkozik némi lassulás: míg az első negyedévben 7,2 százalékkal nőtt a változatlan áron számolt értékesítés, a második negyedévben 4,5 százalékos, ezen belül júniusban 4,2 százalék volt a bővülés.
A legdinamikusabban - az első hat hónapban 19,6 százalékkal - továbbra is a gépjármű- és járműalkatrész-értékesítés nőtt, igaz, ezt az alacsony árak is segítették: az új autók ára 4,5 százalékkal nőtt, a használtaké 3 százalékkal csökkent a 2000. évihez képest. A gépjármű-üzemanyagoknál nem volt érezhető a benzinár csökkenése, az eladások reálértéke az első hat hónapban 3 százalékkal esett.
Csökkent az összes forgalom közel egyharmadát kitevő élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem havi dinamikája: júniusban 1,8 százalék volt a tavalyi év azonos időszakához képesti bővülés. Ennek jelentőségét azonban nem szabad túlbecsülni, hiszen az év első felében csaknem átlagos, 5,3 százalékos volt a volumennövekedés - mondta lapunknak Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. A kiskereskedelmi forgalom és a lakosság jövedelmi viszonyai közötti összhang arra utal, hogy a lakosság lehetőségeivel összhangban növelte fogyasztását - véli az elemző. Azt, hogy nem futott el a fogyasztás, jelzi a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem 1,3 százalékkal emelkedő júniusi és stagnáló féléves forgalma. A bútorok, műszaki cikkek, vasáruk értékesítése is csak 2,9 százalékkal nőtt ebben a félévben. Ugyanakkor a forint felértékelődésének megjelenése az árakban a szokásos értékesítési nyomással együtt az év végén mindnyájunkat jelentős vásárlásokra fog sarkallni - véli az elemző.
P. B.
