Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A piaci lakossági hitelek átlagkamatlába júniusban 1 százalékponttal, 18,8 százalékra mérséklődött - jelentette be tegnap a Magyar Nemzeti Bank. Az átlagkamatláb csökkenését elsősorban az alacsonyabb kamatú ingatlanhitelek növekvő súlya okozza, de az egyes hiteltípusoknál - így az ingatlanhiteleknél is - volt 0,1-0,2 százalékpontos mérséklődés.
A nem pénzügyi vállalatok hiteleinek átlagkamatlába 12,1 százalékra csökkent. A 0,2 százalékos csökkenés megegyezik a hasonló betéti kamatláb mérséklődésével, így az éven belüli hitelek és betétek közötti kamatrés továbbra is 3,2 százalék. Az éven túli hitelek kamata 12,5 százalékra, a betéteké 8,5 százalékra nőtt.
Az MNB augusztus 1-jétől egységesen 4,25 százalékot fizet a kötelező jegybanki tartalékra. Ez a devizaforrások után képzett tartalék kamatának 0,5 százalékpontos, a forintforrások után képzett tartalék 1 százalékpontos emelését jelenti. A július 1. óta 6 százalékra csökkentett tartalékrátát és a tartalék után fizetett kamatokat az MNB legközelebb az EU-csatlakozáskor igazítja ki. A tartalékráta mérséklése révén felszabaduló forrásaikból a bankok többet hitelezhetnek, így elméletileg nőhet a pénzmennyiség, csökkenhetnek a piaci kamatok - mondta lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ha lesz is, elenyésző marad azonban a hatás - hiszen a tartalékráta csak 1 százalékponttal csökkent, a hitelezés alternatíváját jelentő jegybanki betét kamata továbbra is magas. Ráadásul a kis, nyitott magyar gazdaságban a külföldiek forintműveletei a tartalékváltozásnál jóval inkább hatnak a pénzmennyiség és így a kamatok alakulására. Ennek erejét a hosszú lejáratú állampapírok - mint a tágabb pénztömeg részei - hozamingadozása is jelzi, vélekedett Duronelly.
P. B.
