Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Balaton környéki települések idén arra számítanak, hogy a tavalyival nagyjából megegyező összeg folyik be hozzájuk az idegenforgalomból származó adókból. Már a költségvetésük tervezésekor az ilyen típusú bevételeik stagnálását vették figyelembe. A bevételek tudatos alultervezése ebben az esetben nem lehet érdekük, mivel elesnek az adóhoz kapcsolódó állami támogatástól. Az állam ugyanis minden beszedett idegenforgalmi adóforintot kettővel egészít ki, ám ehhez a településnek a költségvetési évet megelőző októberben már le kell jelentenie a várható idegenforgalmi bevételt.
Az idegenforgalom biztosítja a balatoni önkormányzatok éves rendszeres bevételeinek közel felét, néhol még többet is. Az adók hatékonyabb beszedésére éppen ezért egyre nagyobb figyelmet fordítanak.
Az üdülésre, pihenésre alkalmas építményekből befolyó adókra az önkormányzatok egybehangzó véleménye szerint stabilan lehet számítani, a vendégéjszakák pontos vezetését pedig a helyi hatóságok évek óta rendszeresen ellenőrzik, s ennek hatására egyre nagyobb a panzió- és kempingtulajdonosok fizetési hajlandósága. A vendégéjszakánként kivethető adó maximális mértéke 300 forint, a lakásnak nem minősülő épületek után pedig évente négyzetméterenként maximum 900 forint. A térségben az idegenforgalmi adóból befolyt bevétel Siófokon a legmagasabb, közel 200 millió forint származik a vendégéjszakákból és közel ugyanennyi jön be a nyaralók után beszedett építményadóból (utóbbit 800 forintban állapította meg az önkormányzat). Ez a két adófajta adja Siófok éves bevételeinek 40 százalékát. A többi településen már sokkal nagyobb a különbség a vendégéjszakákból származó és a nyaralók után szedett adók között, így ők jobban ki vannak téve az éves forgalom esetleges ingadozásainak. Ezeknek az önkormányzatoknak különösen fontos hogy a július végétől augusztus 20-áig tartó főszezon igazolja a tavalyi eredményeken alapuló várakozásaikat.
A vendégéjszakánként kivetett idegenforgalmi adó mértékét a települések változó rendszerben határozzák meg. Általában övezeteket alakítanak ki, a Balatonhoz közeli helyeken magasabb, attól távolodva egyre alacsonyabb mértéket szabnak meg. A legjobb példa erre Balatonboglár, ahol három övezetet alakítottak ki, a Balatontól távolodva 200, 150 illetve 125 forint adót kell fizetni éjszakánként. Az adó mértékét nemcsak területi, hanem szezonális tényezők is befolyásolják, több helyen főszezonban magasabb az adóteher (például Zamárdiban a Balatonhoz közeli helyeken főszezonban idén 270 forint, előszezonban pedig csak 180 forint az adó). A települések nagy részén a belföldi turizmus támogatása céljából kedvezményeket adnak a honi turistáknak, nekik rendszerint csak az adó felét kell megfizetniük. A települési önkormányzatok különböző módon határozzák meg az idegenforgalmi adó másik típusát, a lakásnak nem minősülő nyaralók, üdülők éves adóját is. Nehéz eldönteni viszont, hogy a lakásként bejelentett, de valószínűleg nyaralónak használt épületekre mely adót vessék ki. A vitás esetekben tulajdonképpen azt kell eldönteni, mi a kedvezőbb: ha a személyi jövedelemadóból részesedik az önkormányzat, vagy ha az idegenforgalmi adóból. A nyaralók után szedett építményadó mindenütt jelentősen elmarad a vendégéjszakák után fizetett adóétól. A lehetséges maximum mértéket általában nem használják ki az önkormányzatok.
S. P.
