Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A létminimumérték egy főre jutó havi összege tavaly átlagosan 25,6 ezer forint volt. Ez az érték háztartástípusonként a 20-33 ezer forintos sávban szóródott. Létminimumértéken a KSH azon élelmiszerek, szolgáltatások és iparcikkek értékét érti, amelyek fogyasztása az élelmiszer-normatívához hasonló. E fogalom a társadalmilag még elfogadható szükségletkielégítést fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy az egyén nem alultáplált, nem lakik egészségtelen, túlzsúfolt lakásban, ruházkodási és kulturális körülményei pedig nem maradnak el teljesen a társadalmi elvárásoktól, hanem azokat még elfogadható mértékben kielégítik.
A KSH által számított létminimum értéke 1999-ben 22,9 ezer forint volt. Ennél mintegy 11,8 százalékkal volt nagyobb a múlt évi léminimumérték, miközben az éves átlagos fogyasztóiár-növekedés csupán tíz százalék volt. Az egyetlen felnőttből álló háztartás átlagosan havi 32,9 ezer forintból élt meg a múlt évben, ez 11,9 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az adatok szerint minél több tagból áll a család, annál alacsonyabb az egy főre eső összeg. A nyugdíjasháztartások kevesebb havi bevétellel is beérik: az egy nyugdíjasból álló háztartásnak 29,6 ezer, a két nyugdíjasból állónak pedig 50,9 ezer forint volt a minimális igénye 2000-ben.
A KSH a létminimumérték meghatározásánál az élelmiszer-fogyasztást vette alapul, ezt növelte meg különböző szorzókkal. A havi élelmiszernorma egy aktív személyre számolva többek között 3,5 kilogramm hús- és halkészítmény, 17 darab tojás, mintegy 5 kilogramm burgonya és kevesebb mint 2 kilogramm cukor. Bár a nyugdíjasháztartások fogyasztását az átlagnál kisebbnek vették, ez az eljárás nem alkalmas arra, hogy nyomon kövesse a különböző háztartások eltérő mértékű kiadásnövekedését.
A statisztikusok tízezer háztartás adatait arról is összesítették, hogy mekkora havi összeget tartanak szükségesnek a különböző megélhetési szintekhez. A válaszokból kiderül, hogy a lakosság alacsonyabb összeget is elegendőnek tartott volna a megélhetéséhez. Az átlagos jövedelműek szerint a nagyon szűkös megélhetéshez szükséges összeg fejenként havi 23,7 ezer forint volt tavaly, ez az inflációtól elmaradva csupán 8,6 százalékos növekedés 1999-hez képest. Az átlagosnál nagyobb jövedelmű háztartások szerint 29,5 ezer forint kellett havonta tavaly, ez 8,1 százalékos növekedést jelentett volna egy év alatt. A kisebb jövedelműek viszont úgy vélik, hogy havi 19,8 ezer forint is elegendő volt a minimális megélhetéshez 2000-ben, ez 9,2 százalékkal magasabb érték, mint 1999-ben.
Domokos László
