Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A termelékenység növekedését alakulását jelző különböző mutatók szerint a magyar gazdaságban 2000-ben az egy foglalkoztatottra jutó bruttó nemzeti termék 1990-hez viszonyítva 37,5 százalékkal, a bruttó termelési érték pedig 40 százalékkal lett magasabb - mondta Losoncz Miklós, a Competitiveness 2000 című kiadvány szerkesztője, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője a kötetet bemutató sajtótájékoztatón. A magyar ipar termelékenysége jobban emelkedett, mint a magyar gazdaságé, s ebben nagy szerepük van a külföldi befektetőknek, akiknek elsősorban a feldolgozóiparban nagy a részesedésük. A feldolgozóiparon belül a gépiparnak az átlagosnál is jobb a termelékenységi mutatója, a külföldi tőke itt közel 64 százalékos részesedéssel van jelen.
A foglalkoztatottak számához viszonyított bruttó nemzeti termék nemzetközi viszonylatban Lengyelországon és Magyarországon növekedett a legdinamikusabban, 1990-hez viszonyítva 55, illetve 47 százalékkal. Figyelemre méltó, hogy ez idő alatt Csehországban ez a mutató csak 4 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés növekedése a foglalkoztatottak számához viszonyítva szintén Lengyelországon és Magyarországon a legnagyobb, 138, illetve 125 százalékos.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által megjelentetett kiadvány a versenyképesség másik komponensével, a bér- és munkaköltséggel is foglalkozik. Az egy termelési egységre jutó bruttó bér- és munkaköltség 1996-ig folyamatosan csökkent és az elmúlt időszakban tapasztalt növekedés ellenére 2000-ben is kevesebb volt 27,5 százalékkal, mint 1990-ben. A folyamatos termelékenységjavulás mellett a bér- és munkaerőköltségek nemzetközi összehasonlításban továbbra is viszonylag alacsonyak Magyarországon. A versenyképesség szempontjából fontos, hogy a magyar munkaerő-kínálat meg tud felelni a szakképzett munkaerő iránti keresletnek. Ez kedvező Magyarországnak, ugyanis így nemcsak az alacsony munkaerő-költségekkel ér el eredményeket a nemzetközi versenyben, hanem a szakképzett, kreatív, jól motiválható munkaerővel is. A tanulmány megállapítása szerint ezeket a lehetőségeket kihasználva Magyarország a jövőben egyfajta közvetítő szerepet tölthet be Kelet és Nyugat között a szakképzett munkaerő terén.
S. P.
