Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetközi statisztikai szabványokhoz való közeledés jegyében tegnap már új, az SNA által ajánlott szerkezetben közölte havonta megjelenő hitelmérlegét a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A hitelmérleg helyett immár statisztikai mérlegnek nevezett kimutatás a piaci áron történő értékelésre épül, így távolabb került a bekerülési értékre épülő számviteli szemlélettől. A változtatás révén az eddig a mögöttes devizaügyletükkel összevonva, eszköz-forrás szempontból is nettósítva közölt derivatív ügyletek kimutatása egységesen bruttó módon, piaci áron történik. Az egyéb forintforrások sor is átalakult: az új kimutatásban ez nem tartalmazza a belföldi ügyletekhez kapcsolódó kamatelhatárolást - ez bekerült a derivatívok piaci értékébe. Az Európai Központi Bank gyakorlatához hasonlóan ebben a sorban tartják viszont számon ezentúl a jegybank mérleg szerinti eredményét.
A forint felértékelődése miatt a jegybank nettó devizaeszközein elszenvedett veszteséget továbbra is itt mutatják ki. Az egyéb forintforrásoknál májusban a hagyományos módszertan szerint 43,9 milliárd forint volt a veszteség, az új módszertan szerint 83,6 milliárd forint. A kettő közötti 39,7 milliárd forintos különbség a mérleg szerinti eredménynek és bizonyos derivatív ügyletek kamatának az összege. Bármelyik módszertan szerint is számoljuk azonban az egyéb forintforrások sorát, a májusi érték 110 milliárd forintos romlást jelent áprilishoz képest. Ebből kiindulva az új módszertan szerinti 173,5 milliárd forintos júniusi negatív egyéb forintforrás sor megfigyelők szerint arra utal, hogy a nemzeti fizetőeszköz felértékelődése körülbelül 90 milliárd forintos veszteséget okozhatott a múlt hónapban a jegybanknak.
P. B.
