Az ipari termelés az előzetes, szezonálisan és munkanap tényezővel kiigazított adatok szerint áprilishoz képest 4 százalékkal nőtt, és 8,4 százalékkal haladta meg a múlt év májusit - közölte előzetes adatait tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiigazítatlan adatok szerint az előző májushoz képest ez 7,7 százalékos bővülés. (Egy évvel korábban áprilishoz képest 4,3, 1999 májusához képest 23,5 százalékos volt a növekedés.) A dinamika csökkenését jelzi az is, hogy az idei év első öt hónapjának átlagában még 9,6 százalékkal emelkedett a termelés. A májusi 8,4 százalékos éves bővülés áprilishoz képest is visszaesés: egy hónappal korábban még 9,4 százalékos volt az éves növekedés. Áprilisban azonban az egyhavi termelésnövekedés csak 2,2 százalékot tett ki. A 4 százalékos májusi adatot ebben az évben egyedül a 6 százalékos januári növekedés haladta meg, így - bár a termelés trendje csökkenő - az ipar teljesítménye továbbra is jelentős - hívta fel a figyelmet Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Szerinte a lassulásban szerepet játszott, hogy az Európai Unió első negyedévi GDP-je szerint az év elején az EU-beli fogyasztás növekedett, míg a beruházás csökkent. Emiatt ugyanis az EU gazdaságának lassulása inkább csak a beruházási termékeket exportáló vállalatokat érintette, a fogyasztási termékexport dinamikája fennmaradt. Az áprilisi kiskereskedelmi adatok és a bizalmi indexek viszont arról tanúskodnak, hogy immár a fogyasztás is csökkenésnek indult - ez pedig a fogyasztási célú exportot és az ilyen célt szolgáló termékek előállítását is megviseli. A csökkenő külpiaci kereslet mutatkozott meg Nagy szerint a májusi folyó fizetési mérleg áruforgalmi részében: itt a dinamika az áprilisi 20-23 százalékról 9 százalékra esett, és ez vélhetően a vámstatisztikai külkereskedelmi forgalomban is jelentkezik.
A KSH Bloombergnek nyilatkozó munkatársa, Berki Natália szerint a legnagyobb vállalatok termelésének változása okozza a kibocsátás lassulását.
(NAPI)
