Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A forint tartós és nagyarányú felértékelődése az exportőrök közül az aktív bérmunkázókat, illetve a legkisebb hozamot elérőket érinti a leghátrányosabban - véli Hamar Judit, a Kopint-Datorg kutatója.
Az alacsony nyereséghányadú cégek eddig is erős nemzetközi versenyben álltak, a bérmunkáztatás egyre inkább az alacsonyabb munkaköltségű keleti területek felé tolódott. A bérmunkázókat az olcsóbbá váló import nem segíti, hiszen az import nem az ő költségük; a bérmunkadíj viszont forintban kevesebbet ér. Míg bevételeik apadnak, a bérkiáramlás lassulása csak az infláció csökkenésével, hosszabb távon várható.
Bár a gazdaságnak egészében jó, néhány vállalatnak okozhat problémát a forint felértékelődése - osztja az aggodalmat Mirko Tomin, a DG Bank elemzője. Ezek azonban inkább a kisebb hozzáadott értéket előállító vállalatok, és nem az export dinamikusabb részét adó gépgyártók.
Magyarország versenyelőnye szerinte nem egyszerűen az olcsó, hanem az olcsó és szakképzett munkaerőben rejlik, következésképpen a munkabérköltségek valamelyes növekedése még nem jár tömeges elbocsátásokkal.
A bérmunkával - az iparági összesített adatok szerint - a könnyűiparban 4 százalék körüli az árbevétel-arányos nyereség, míg a gépipari cégek általában 7-8 százalékos nyereséget érnek el. Így a 8-10 százalék körüli euróval szembeni forinterősödés nemcsak elviszi az e területen működő vállalkozások nyereségét, de jelentős részük veszteségessé is válik - aggodalmaskodik Szabó István, az OKISZ főigazgatója. Véleménye szerint a bérmunkázás megszűnése legalább 25 ezer munkahelyet veszélyeztet. Javaslata szerint a korábban megkötött, erre az évre vonatkozó szerződések miatti egyszeri veszteséget egy intervenciós alap segíthetne kivédeni. Ennek költségigénye néhány milliárd forint lenne. Ellenkező esetben a cégek kieső bevételeik pótlására kénytelenek lesznek - akár kedvezőtlen feltételekkel is - bankhitelt felvenni. Ha ez sem lesz elégséges az elszenvedett árfolyamveszteség ellensúlyozására, megkezdődik a vagyon felélése, végül a dolgozók elbocsátása.
A magyarországi bérmunkaexport az idei első négy hónapban 1,8068 milliárd euró volt, 5 százalékkal meghaladva a múlt évi azonos időszak forgalmát. A behozatal viszont egy év alatt 13 százalékkal nőtt, így a bérmunka többlete megfeleződött: csupán 106,3 millió eurót tett ki. A múlt évben a teljes magyar bérmunkaexport 5,3, a bérmunkaimport pedig 4,8 milliárd dollárt tett ki.
A Magyarországon kimutatott hozzáadott érték a kilencvenes évek közepétől fokozatosan 30-ról 20 százalékra csökkent.
A legújabb adatok szerint Magyarország összes aktív bérmunkaexportjának kilenctizedét a gépipar és a könnyűipar adja. A fő volumenhordozó termékek a híradástechnikai, a hangrögzítő és a -visszaadó készülékek, a villamos gépek, készülékek és műszerek. A megbízók körében hagyományosan erős a koncentráció: tíz országgal bonyolódik le a teljes magyar bérmunkaexport több mint 90 százaléka. Németországi cégek adják a megbízások felét, osztrákok 20 százalékát, olaszok pedig mintegy 10 százalékát.
Az Európai Unió országaiba megy a magyar bérmunkaexport 90 százaléka. A két legtávolabbi bérmunkáztató - az Egyesült Államok és Nagy-Britannia - bérmunkadíjai ugyan kiemelkedően a legmagasabbak, ám e megrendelések volumene kevés.
D. L.-P. B.
