Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankszövetség szerint a devizaliberalizációval a bankok lehetőségei szélesednek, ezzel egyidejűleg azonban erős versenyhelyzetbe is kerülnek. Félő, hogy ha nem alakul ki gyorsan a forint árfolyamváltozásához kapcsolódó származékos termékek piaca, külföldről - ahol már kialakultak a standard termékek - elszívják ezt a lehetőséget, márpedig az elvesztett lehetőséget nagyon nehéz visszaszerezni. A szakemberek szerint a forint esetében jóval nagyobb derivatív piac várható, mint például a cseh koronáéban.
A bankok tartalékképzési költségét a bankszövetség szerint már jóval korábban kellett volna érdemben csökkenteni. A kötelező tartalékráta februári mérséklése a bankok költségeit 0,1 bázisponttal csökkentette, jövedelempozíciójukat alig változtatta (a költségek szektorszinten mindössze 4 milliárd forinttal mérséklődtek). A napokban bejelentett 15-16 bázispontos mérséklődés hatása már érezhetőbb lesz a költségeknél, ami a tartalékráta 7-ről 6 százalékra csökkenésével valósul meg. A magyar bankrendszer azonban még mindig 40 bázispontos hátránnyal indul a külfölddel szemben, s hátrányos az is, hogy a deviza után is forintban kell a tartalékot elhelyezni. A bankok költségeit a kötelező tartalékráta nem mérsékli oly mértékben, hogy az látványos változást eredményezzen a betéti kamatokban.
A bankárok szerint a devizaliberalizációnak a fizetési mérlegre vélhetően nem lesz különösebb hatása, Magyarországnak komoly devizatartalékai vannak. A forint felértékelődése főleg a kis- és középvállalatok külföldi versenyképességét csökkentheti, ami megérződhet a kereskedelmi mérlegen. A bankszövetség nem számít arra, hogy a devizaliberalizáció kapcsán jelentősebb összegű lakossági pénz áramlana ki, ugyanis nem olcsóbb és nem is kényelmesebb külföldi bankszámlán tartani a pénzt.
Az árfolyamsáv-szélesítés időzítése a bankszövetség szerint némileg váratlan volt. A csúszó leértékelés üteme a 10 százalékos inflációhoz képest már olyan alacsony mértékű, hogy a ±15 százalékos sáv a rugalmas árfolyamrendszer irányába tett lépésnek ítélhető. A bankszövetség év végéig szóló előrejelzése szerint a GDP felhasználási oldalának serkentése az alacsony kamatlábakkal és költségvetési kiadásokkal megnöveli a forint iránti keresletet, így most anélkül értékelődhet fel a nemzeti valuta, hogy az MNB-nek egyhamar interveniálnia kellene. Ennek hatására az infláció némileg mérséklődhet, de az exportdinamika valószínűleg fékeződni fog, miközben az import bővülhet. A tavalyi és idei egyre emelkedő hozamgörbék azt jelzik, hogy a gazdaság szereplői viszonylag pesszimisták az infláció alakulását illetően, várakozásaik megfordítása - erős keresletnövekedés mellett - komoly feladatot jelent.
B. Zs.
