Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a kispénzű magyar vendégek nyáron főleg a kempingezést választják. A GfK Hungária felmérésének adatai szerint a külföldi turisták esetében kisebb az arány: csupán hat százalékuk száll meg kempingben vagy turistaházban. Igaz, az ideérkező turistáknak csak alig két százaléka keres szállást kollégiumokban vagy ifjúsági hotelekben. Ám ez az arány is elég ahhoz, hogy ők adják e szállástípusok bevételeinek nagyobb részét.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1998-ban összesen 160 ezer vendég szállt meg kempingben, számuk egy évvel később 403 ezerre nőtt, majd tavaly csupán 246 ezer főt tett ki. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma szintén felemásan alakult: 1998-ban mintegy félmillió éjszaka volt, majd 1999-ben meghaladta a kétmilliót, ám tavaly 1,7 millióra mérséklődött. Az átlagos tartózkodási idő 7-10 nap. E szállástípus teljes bevétele 1999-ben 27, 2000-ben pedig 6 százalékkal emelkedett. Ezen belül egyértelműen a külföldiek dominálnak: amíg 1999-ben tőlük 1,8 milliárd forint szállásdíjbevétel származott, addig egy évvel később már 2 milliárd forintot fizettek. A belföldi vendégek szállásdíjkiadásai kismértékben, de csökkentek 2000-ben: az előző évi 341 millió után 339 millió forintot tettek ki.
Egy magyar kempingben lakókocsival legalább hatezer forintot kell fizetni, ebben a díjban benne van az elfogyasztott áram és víz költsége is. Ehhez jön egyes településeken az idegenforgalmi adó is, amely fejenként - településtől függően - 150 vagy akár 300 forint lehet éjszakánként. Csupán tíz olyan magánkemping van az országban, amelyek a főszezonon kívül, télen-nyáron nyitva állnak, ráadásul ezek szinte mind a Dunántúlon találhatók. Vélhetően emiatt is sok külföldi turistát veszít a magyar idegenforgalom.
(NAPI)
