Hajótulajdonossá válni nem nagyon érdemes azoknak, akik nem hajók bérbe adásából akarnak megélni, vagy nem rendelkeznek tetemes mennyiségű nyári szabadidővel. A standardnak mondható balatoni hajók ára 1 és 400 millió forint között mozog, előbbi összegért egy használt 15-ös túrajollét szerezhetünk, utóbbiért már egy 40 lábas vadiúj jachtot. A tipikus 15-ös túrajolle négyszemélyes, nem kifejezetten családi hajó: az egy légterű kabin belmagassága 1,20 méter, a rakodóterek kicsik, tőkesúly hiányában a hajó avatatlan kezekben könnyen felborul, a külmotorral körülményes a kikötés. A 40 lábas hajón három kétszemélyes kabin mellett a szalonban lehet aludni, gardrób, két WC, konyha és zuhanyozó szolgálja a kényelmet.
A hajó árán túl a tulajdonost terhelik a kikötői költségek, az előbbi hajónál kikötőtől függően évi 50-200 ezer forint, az utóbbinál 300-600 ezer. Az egyes kikötők közti árdifferencia gyakran nem takarja a kikötői szolgáltatások közötti különbséget. Ma már a leglepattantabb kikötőkben is adottak a tisztálkodás feltételei, de ezen túl semmiféle szolgáltatást nem nyújtanak, van ahol a téli tároláshoz szükséges daruzás sem megoldható. A jobb kikötőkben ezzel szemben minden hajóálláshoz folyóvíz-, áram- és kábeltévé-csatlakozó tartozik, a bérleti díjban benne van a tulajdonos autójának parkolási díja, a közös helyiségek és a karbantartáshoz szükséges szerszámok használata, sőt egy-egy vendég számára szállodai szobát is biztosítanak. A hajóhely bérlője más kikötőben természetesen vendégdíjat fizet, ennek összege hajótól és a legénység létszámától függ: 6 embernek durván 3000-6000 forinttal kell számolnia éjszakánként.
A hajók amortizációját megbecsülni szinte lehetetlen. Nemcsak arról van szó, hogy a jó vitorlázó nem töri össze hajóját, a rossz meg igen, hanem arról is, hogy a vitorlák és a szerelvények ára - amely elérheti a hajó árának felét is - rendkívül széles skálán mozog, elhasználódásuk pedig nagymértékben függ a használattól, illetve a használó anyagi helyzetétől és a vitorlássport iránti elkötelezettségétől.
Ma már minden hajóra kell kötelező felelősségbiztosítást kötni, ennek díja a többi költséghez képest elhanyagolható. Ennek oka, hogy a Balatonon viszonylag ritka a hajók balesete, amikor a felelős biztosítója fizet a másik hajó tulajdonosának. Sokkal gyakoribb, hogy valaki a saját hajójában tesz kárt, erre viszont nem nagyon szoktak biztosítást kötni a tulajdonosok, legfeljebb akkor, ha sűrűn adják bérbe a hajót.
A Balaton legtipikusabb hajója jelenleg a Sudár. A 6 személyes hajó életkorától és felszereltségtől függően 4-10 millió forintba kerül, éves kikötőbérleti díja 130-350 ezer forint között van. Tulajdonosok állítják, hogy az új hajó éves karbantartása 30 ezer forintból kijön, de sok kalákával 15 ezerből is megoldható. Ezt később kiegészíti az elhasználódott szerelések cseréje, egy öreg hajón már erre is elmegy évi 20 ezer forint. Ha azzal számolunk, hogy középkategóriás kikötőben tartott Sudarunkhoz egyetlen garnitúra vitorlával újonnan jutunk hozzá 8 millió forintért, és ugyanezzel az addigra leharcolt vitorlaszettel tíz év múlva 4 millióért válunk meg tőle, akkor azt mondhatjuk, hogy éves szinten 700 ezer forintot áldoz kedvenc sportjára a Sudár-tulajdonos. Ennyi pénzből főszezonban több mint öt hétre lehet Sudár Regattát bérelni, de csak júniusban és augusztus 20-a után vitorlázva már hat-hét hetet tölthetünk a vízen.
Egy Sugár Regatta bérleti díja egy hétre főszezonban 130 ezer forint. Ennyi pénzért 5 ember viszonylag kényelmesen elvan a Balatonon, ha csak a hajó kikötőjét használja további járulékos költségek - kikötői díj - nem terhelik a nyaralást.
M. D.
