Nőtt a fejlődésben élen járó nyugati és a rangsorban hátul lévő keleti megyék közötti különbség 1999-ben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A GDP bővülése Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon meghaladta, a Dél-Dunántúlon pedig elérte az átlagot. Két évvel ezelőtt az egy főre jutó GDP Közép-Magyarországon 2,36-szorosa volt az észak-magyarországinak, vagyis az egy évvel korábbi 2,18-szoros különbség tovább nőtt. A megyék illetve a főváros közötti eltérések is növekedtek: az egy főre jutó GDP 1998-ban 3,29-szor, 1999-ben pedig már 3,49-szor volt magasabb Budapesten, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
A korábban listavezető Fejér 1999-ben Győr-Moson-Sopron és Vas mögé került a megyék rangsorában, ipari hozzáadott értéke ugyanis még folyó áron számolva is csökkent valamelyest. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében előállított egy főre jutó GDP 5 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari teljesítmény romlásából adódóan. Pest megye két helyet előrelépve a 9. helyre ugrott a listán, a szállítás-posta-távközlés, valamint az ingatlanügyletek ágazatok kiugró teljesítménye révén. Somogy megye a 18. helyről a 15.-re került a hasonló fejlettségű megyék lassabb növekedése következtében. A megyék közötti - jelentős változást nem hozó - rangsorváltozásokat és ágazati értékbeli eltéréseket egy-egy betelepült multinacionális cég üzletpolitikájának változásával, egyes részlegek bezárásával, illetve áttelepítésével magyarázza a KSH.
A GDP 1999-ben folyó beszerzési áron 11 393 milliárd forint volt, ennek 42,8 százalékát Közép-Magyarország, 29,1 százalékát a Dunántúl, 28,1 százalékát pedig Kelet-Magyarország adta.
Az egy főre jutó GDP 1999-ben vásárlóerő-paritáson 10 655 euró volt, amely 9,9 százalékkal haladta meg az előző évit, s az uniós átlag 48,1 százalékáról 50,3 százalékra nőtt. Ezen belül a központi régió az átlag 76 százalékát, Észak-Alföld a 32,2 százalékát érte el. A Budapest és Pest megye alkotta régió a magas értékkel már kizárja magát az egyik, a csatlakozást követően elérhető EU-támogatásból, ugyanis arra csak az uniós átlag 75 százaléka alatti régiók pályázhatnak. Abban egyelőre nincs egyetértés az EU és Magyarország között, hogy melyik év statisztikáját vegyék figyelembe a támogatás megítélésekor. A közép-magyarországi régió mindenesetre 1998-ban még nem lépte át ezt a küszöböt.
P. B.
Pálvölgyi Balázs