Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem valószínű, hogy a kabinet a kétéves költségvetésen belül érdemi adótörvény-módosítást hajt végre - véli a piaci elemzők zöme. Érvelésük szerint a kormány nem szívesen mond le a költségvetési források újraelosztásáról, a kétéves költségvetés vitájának megnyitása pedig ismét "helyzetbe hozná" a kisgazdákat, ami nem lehet célja a Fidesz vezetésének. Mások nem tartják kizártnak, hogy a költségvetés változtatása nélkül is módosítani lehet az adótörvényt, lévén éppen a költségvetési törvény előirányzatainak teljesítése érdekében szükséges az áfatörvény módosítása, hiszen enélkül jelentős többletbevétel keletkezne az áfasoron.
Ráadásul a lépés politikai hozadéka sem csekély, hiszen a hosszú évek óta bebetonozott áfakulcsok megmozdítása biztos médiavisszhangot és csökkenő inflációt váltana ki.
Noha a piac megítélése szerint kicsi az esélye, mégis érdemes fontolóra venni, hogy mi történne, ha a kabinet - elfogadva több kamara és vállalkozói szövetség tanácsait - mérsékelné az áfa kulcsait. A lépés inflációcsökkentő hatása számos bizonytalanságot hordoz, sok szakértő vitatja például, hogy a kereskedelem valóban leszállítaná az árakat, szerintük az adóteher enyhülését egy részük lenyelné, vagyis az nem annyira az infláció mérséklődésében, mint inkább a profitráta növekedésében nyilvánulna meg. E vitában mi sem tudunk biztosat mondani, így csak a potenciális dezinflációról beszélhetünk. Ezeken belül viszont csak a közvetlen hatásokat számszerűsítettük, holott a közvetett hatások - például az olcsóbb benzin - révén az általunk számított dezinflációs hatásnál nagyobb is elképzelhető.
Az árindex csökkenését az határozza meg, hogy a kabinet melyik kulcsot mérsékli és hogy az e kulcs alá tartozó termékek milyen súlyt képviselnek a fogyasztói kosárban. Az áfatörvény besorolásait a fogyasztói kosárra vetítve arra juthatunk, hogy a 25 százalékos kulcs alá esik a fogyasztói kosárban szereplő termékek nem egészen fele és 12 százalékot kell fizetni a fogyasztó kosár nem egészen 40 százaléka után. Tárgyi adómentesség alá esik vagy 0 kulccsal adózik a kosárban lévő javak 15 százaléka. Ebből kiindulva a 25 százalékos kulcs 1 százalékpontos csökkentése közvetlenül legfeljebb 0,38, a 12 százalékos ugyanilyen mérséklése pedig legfeljebb 0,34 százalékos csökkenést hozhat az inflációban.
Mindez azt jelenti, hogy az infláció 1 százalékos potenciális csökkentéséhez a kormánynak összesen legalább 3 százalékponttal kellene mérsékelnie a két áfakulcsot. Ennek természetesen kieső bevétel formájában ára is van. A felső kulcs csökkentése számításaink szerint 24, az alsó kulcs mérséklése pedig 38 milliárd forintba kerül százalékpontonként. A Pénzügyminisztérium számításai szerint várható 100 milliárdos áfa-többletbevétel ilyen módon a felső kulcs 4 százalékpontos csökkentésével lenullázható, az alsó kulcs esetében viszont 3 százalékpontos lefaragást is alig bírna el a rendszer.
Technikai értelemben így a felső kulcs csökkentésének van több értelme, és ebbe az irányba mutat az EU-csatlakozás is, hiszen az adórendszerben nem annyira alsó, mint inkább a felső kulcs tekinthető európai viszonylatban is kirívóan magasnak. Ugyanakkor a legtöbb politikai értelemben fontos termék a 12 százalékos áfa alá esik. Ha a kabinet a népszerűséget tartja szem előtt, akkor biztosan szívesebben látna csökkenő árakat az élelmiszereknél, a háztartási energiánál, a közüzemeknél, vagy a belföldi üdülésnél, mint a tartós fogyasztási cikkeknél, vagy más, 25 százalékos áfa alá tartozó termékeknél.
M. D.-P. B.
