Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előzetes várakozásoknak megfelelően viselkedett tegnap a forint a kiszélesített árfolyamsávban. Az MNB által megadott középárfolyam, vagyis a sáv közepe 273,45 forintos euró volt, de a pénzpiacon ennél 4-4,5 százalékkal olcsóbban lehetett megvenni az eurót. Egy nappal korábban mindez elképzelhetetlen lett volna, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem engedte volna az árfolyamot 2,25 százaléknál messzebbre távolodni a sávközéptől. Az elméleti szélsőértékek a széles sáv első napján 314,47, illetve 232,43 forint lett volna. Az elemzők szerint az új feltételek között két tényező, a fundamentális alapú várakozások és a jegybank intervenciós politikája alakítja majd a forint árfolyamát. A jelentős árfolyamváltozásnak elméletileg a jegybank intervenciós politikája határt szabhat, az illetékesek azonban határozottan cáfolták, hogy az MNB egy implicit belső sáv mentén időről időre megállítja majd a forint sávközéptől való eltérésének növekedését.
Az elemzők általában 3-5 százalékra teszik a forint rövid távú felértékelődésének mértékét. Az árfolyamot a keresleti és kínálati viszonyok határozzák meg, de közgazdaságilag létezik egy egyensúlyi felértékelődési ütem. A vásárlóerő-paritáson számolt magyar bruttó hazai terméknek (GDP) és árszínvonalnak el kell ugyanis érnie a Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás - 2006-2007-re tett - dátumáig az Európai Unió perifériális országainak szintjét. Ez az EU-ban tapasztalhatónál gyorsabb magyar növekedés és infláció mellett a forint évi 3-5 százalék körüli felértékelődését igényli - fejtette ki Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő Rt. közgazdásza.
A forint kismértékű felértékelődése sem hagyja érintetlenül a magyar gazdaságot.
Az infláció
A jegybank és a kormány által a lépéssel elérni kívánt cél az infláció csökkentése. A forint 1 százaléknyi felértékelődése 0,3-0,4 százalékponttal mérsékelheti az inflációt, elsősorban az iparcikkárak csökkenésén keresztül - mondták el a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők. Így a várt 4-5 százalékos felértékelődés révén decemberre 7 százalékra csökkenhet az áremelkedés üteme. A sokak által valószínűsített 4-5 százalékos felértékelődés tehát az idén 1,5 százalékponttal mérsékelheti az inflációt - vélekedett lapunknak egybehangzóan Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő és Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője. Az elemzők ezzel együtt is 8,5-9 százalékra várják az éves átlagos inflációt, vagyis a forint felértékelődése adta inflációcsökkentő impulzus az idén csak a kormány revideált, 8-9 százalékos inflációs prognózisának betartásához elég. Az infláció szerintük elsősorban a külföldi áralakulás által meghatározott termékek, az iparcikkek, a ruházati cikkek és üzemanyagok csökkenő árnövekedési üteme révén fog mérséklődni. Egyes elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy az importőrök a felértékelésen nyert hasznukat megnövekedett kockázatuk fejében vállalt „kockázati prémiumként” akár le is nyelhetik, és ez mérsékelheti a lépés dezinflációs hatását. Mások éppen fordítva, a Forián és Vojnits által számított 1,5 százalékos hatásnál nagyobb dezinflációs eredményt várnak mondván, a felértékelődés a magas árnövekedési várakozások visszafogása révén közvetetten is jelentősen mérsékelheti az inflációt.
A reálszféra
A forint felértékelődése a multikat nem érinti, mert jellemzően devizában adósodnak el, és árfolyamkockázatukat csökkenti, hogy nemcsak exportjuk, de importjuk is magas. Más a helyzet a devizakockázatok kezelésében járatlan, a minimálbér emelése által is sújtott kis- és középvállalkozások esetében. Ők kiszolgáltatottak, a felértékelődés úgy emeli költségeiket, hogy eközben versenytársaiké nem emelkedik. A folyamat szükségszerűen nyereségességük csökkenéséhez vezet, holott felmérések szerint jövedelmezőségük már most is kisebb, mint nem magyar tulajdonú versenytársaiké. A kis- és középvállalatok csökkenő jövedelmezősége - egy egyre inkább munkaerőhiányos gazdaságban - vélhetően az általuk foglalkoztatott munkaerőnek a jövedelmezőbb, magasabb béreket ajánló, külföldi tulajdonú cégekhez való átáramlásához vezet.
A kockázatok
A feltételezett pozitív hatások mellett nem elhanyagolhatók a kockázatok sem: a gazdasági növekedés gyorsulása jókora késéssel következhet be. A megnehezülő export miatt nőhet a külkereskedelmi deficit. A kis- és középvállalkozások exportja viszont a számukra nehezen kezelhető devizakockázat miatt akkor is megnehezül, ha a forint végül nem értékelődik fel a szélesebb sávban. Ennek ellenére a folyó fizetési mérleg jelentős romlására egyik elemző sem számít. A forint árfolyam-alakulásánál ugyanis meghatározóbb a külföldi kereslet és az államháztartás pozíciója. Az előbbi jobban alakul a várakozásoknál, fiskális lazításra pedig csak az év második felében, illetve 2002 elején lehet számítani, amikorra kiderül, mekkora tartalékok vannak a költségvetésben - érvelt Forián. Szerinte a multinacionális cégek termelését, így a magyar export több mint 80 százalékát nem befolyásolja lényegesen a forint felértékelődése, de ezen cégek további beruházásaira, így a fizetési mérleg alakulására hosszabb távon hatással lehet.
A csúszó leértékelés vége
A jegybankelnök tegnapi sajtóértekezletén 6-7 százalék körüli infláció mellett tartotta elképzelhetőnek a csúszó leértékelés megszüntetését - így erre a jövő év elején kerülhetne sor. Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője úgy véli, hogy a 0,2 százalékos havi leértékelés meghagyása az export miatt aggódó Gazdasági Minisztériumnak tett engedmény. Az MNB ezzel szemben azzal érvelt, hogy a leértékelés meghagyása még egy kis mozgásteret ad az MNB-nek. Mások úgy vélik, ez a döntés lehetővé teszi, hogy később egy újabb szimbolikus lépéssel szűnjön meg a Bokros-csomag óta élő leértékelés.
Az EU-EMU csatlakozás
A forint lebegési sávjának kiszélesítése megkönnyítené az uniós csatlakozás feltételének számító - Varga Mihály pénzügyminiszter januári nyilatkozata szerint 2002 végéig várható - devizaliberalizációs lépések meghozatalát. A szélesebb sávban komolyabb árfolyammozgás sem feltétlenül jár jegybanki intervenciós kötelezettséggel, így kisebb jegybanki beavatkozás is elég lehet. A nagyobb árfolyam-elmozdulás lehetősége, a nagyobb árfolyamkockázat a spekulatív tőkemozgást is visszafoghatja, így a jegybank sterilizációs költségei is csökkenhetnének.
P. B.-M. D.-K. P. P.
