A jegybank a kormánnyal egyetértésben úgy döntött, hogy a korábbi plusz-mínusz 2,25 százalékról plusz-mínusz 15 százalékra szélesíti a forint árfolyamsávját. A nemzeti valuta havi 0,2 százalékos csúszó leértékelése most nem változik, de Járai Zsigmond szerint az ütem idén még egyszer csökkenthető, jövőre pedig megszűnhet a lebegtetés. Az indoklás azt mutatja, hogy a döntéshozók a forint erősödését várják a lépéstől. Járai ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem számítanak túlzott erősödésre, de a jegybank csak 15 százaléknál avatkozik be az árfolyamok alakulásába, azaz nincs implicit belső sáv. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a magyar gazdaság első négy havi teljesítménye azt mutatja, hogy az exportőrök elbírják a forint erősödését, s ezt a termelékenység növekedése is alátámasztja. Járai szerint a döntés és az új helyzet nem igényel semmiféle azonnali kamatlépést, mint ahogyan a monetáris instrumentumokon sem kell változtatni. Az MNB elnöke ehhez hozzátette, hogy ha várakozásaiknak megfelelően csökken az infláció, akkor természetesen megfontolják a kamatcsökkentést.
Járai és Varga azzal számol, hogy az év második felében csökken az infláció, de a mostani lépés igazán csak a 2002-es inflációs pálya alakulásában nyújt segítséget. A jegybank javasolja a kormánynak, hogy a külföldiek fedezeti ügyleteit megkönnyítő devizaliberalizációs jogszabályokat még a devizatörvény módosítása előtt hozzák meg.
A piac már több éve latolgatta ennek a lépésnek az esélyeit, ám úgy tűnik, a Pénzügyminisztériumnak és az MNB-nek sikerült megtévesztenie az elemzőket: az utóbbi idők közvélekedése leghamarabb jövő év közepén, a választások után számított az árfolyamrendszer reformjára.
Bár a jegybankelnök kizárta a devizapiaci intervenció lehetőségét, mégis valószínű, hogy a jegybank egy implicit sávban tartja majd a forintot - mondta lapunknak Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Ez vélhetően 4-5 százalék széles sáv lesz, ám kérdéses, hogy milyen árfolyam körül. Szerinte a leértékelési ütem megtartása a Gazdasági Minisztérium felé tett engedmény, a gyakorlatban azonban könnyen elképzelhető, hogy a forint árfolyama a jelenlegi szinten marad vagy nominálisan felértékelődik.
Ennek mértékét Zsoldos a tegnapi záró árfolyamtól maximum 3-5 százalékra teszi. A késleltetések miatt az inflációcsökkentő hatás az év végén, a következő év elején jelentkezik, mértéke pedig erősen függ a további dezinflációs lépésektől. Ilyen lehet az áfa csökkentése vagy a gázár visszafogása.
P. B.-M. D.
