Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bérköltségek áralakuláson keresztül megnyilvánuló inflációs hatása a piaci szolgáltatások árán mérhető le leginkább – véli Ferenczi Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank osztályvezetője. A fogyasztói kosár többi komponensében ugyanis a hatás nem jelenik meg, vagy nem különíthető el másoktól. A kosár 27 százalékát kitevő, külföldi árukkal versenyző iparcikkek, illetve részben versenyző feldolgozott élelmiszerek áralakulását a nemzetközi verseny, illetve az árfolyamrendszer határozza meg, így itt nincs lehetőség a bérnyomás árakon keresztül történő érvényesítésére. A világpiaci áralakulástól függő termékek, mint a benzin vagy a szabadpiaci energia esetében szintén nem a hazai bérköltséghez köthető az értékesítési ár változása. A fogyasztói kosár hatóságilag befolyásolt áralakulású termékekből álló 18 százaléka esetében az államháztartás a politikai döntések függvényében képes elnyel(et)ni a többletköltségeket, így az nem feltétlenül manifesztálódik az árakban, ahogy az történik az a villamos energia vagy a vezetékes gáz ármeghatározásában. A nyers élelmiszerek áralakulását részben a világpiac határozza meg, részben az olyan exogén tényezők, mint az állatbetegségek vagy az időjárás.
A bérek és infláció kapcsolata szempontjából érdekes, a fogyasztói kosárban 20 százalék súlyú piaci szolgáltatások helyi jellegűek – előállításuk és fogyasztásuk ugyanahhoz a helyhez kötődik, nem szállíthatók és nem tárolhatók. Így itt nem érvényesül a külföldi termékekkel való verseny árfékező hatása. Az ilyen szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás – erős áralakítói pozíciójából adódóan – megemelkedett bér-, energia- vagy anyagköltségeit át tudja hárítani a fogyasztókra. Ha van tehát bérinflációs nyomás, az ebben a termékkörben mérhető le – véli Ferenczi. A hatás akkor érhető tetten igazán, ha az élőmunkára támaszkodó szolgáltatások ára gyorsabban emelkedik, mint a más költségekre – legfőképp az élelmiszer- vagy energiaárakra – érzékeny szolgáltatásoké. A jegybanknak a Jelentés az infláció alakulásáról című negyedéves kiadványában alkalmazott inflációs felbontása egyelőre nem utal jelentős bérinflációs nyomásra, a fogyasztói kosárban 7,5 százalék súlyú, nagy munkaerő-igényű szolgáltatások 14-15 százalékos év eleji árindexe ugyanis nem magasabb a többi piaci szolgáltatásénál.
A béralakulás szempontjából a piaci szolgáltatások körén belül elkülöníthető a jellemzően könnyen helyettesíthető terméket előállító, erősen kompetitív kereskedelem. A kereskedelmi szolgáltatások tavalyi magas, 18 százalékos órabér-emelkedését, vagyis bérinflációját az ágazat sajátos jellemzői, a hipermarketek elterjedésével végbemenő struktúraváltás és a munka jellegének változása magyarázza. A munkabérváltozás inflációs hatásának megítélésekor így az egyéb piaci szolgáltatásokra kell hagyatkoznunk, ezek áralakulása azonban nem utal jelentős bérnyomásra. Mindezek miatt a jegybank nem a munkaerő-tartalékok alacsony szintje miatt megugró bérköltségekkel magyarázza a magas olajár tavalyi sokkjának lecsengése után is beragadt inflációt, hanem a piaci szolgáltatások áralakítóinak magas inflációs várakozásaival.
P. B.
