Meredeken emelkedik a biztosítótársaságok által befektetett biztosítástechnikai tartalékok és a biztonsági tőke összege: míg 1999-ben 440,6 milliárd forintot fektettek be a cégek, addig ez az összeg tavaly év végén 557,4 milliárd forintra rúgott. A befektetések között feltűnően, 247,5-ről 381 milliárd forintra növekedtek az egy évnél hosszabb lejáratú állampapírok, míg az egyéves és annál rövidebb lejáratúak összege 125,5-ről 80,4 milliárd forintra csökkent. A jelenség mögött feltehetően a hosszabb távú hozamelvárásokat előtérbe állító, „indexkövető" befektetői magatartás áll. Az utóbbi évek legnépszerűbb biztosítási módozatának, a befektetési jellegű, unit-linked termékeknek köszönhetően - a tőzsde gyengélkedése ellenére - a cégek tavaly év végi, összesen 35,3 milliárd forintos részvényportfóliója csaknem kétszerese az egy évvel korábbi 19,8 milliárd forintnak.
Az ingatlanpiac tavaly év eleji látványos fellendülése ellenére sem növekedett ugyanakkor a cégek ingatlanporfóliója, sőt az 1999-es 4,35-ről 3,4 milliárd forintra mérséklődött. Ennek oka - vélekednek a befektetési szakemberek -, hogy az ingatlan kevéssé likvid befektetési forma, ugyanakkor járulékos költségei magasak. A 3,4 milliárd forintos ingatlanbefektetés legnagyobb részét a biztosítótársaságok saját székháza, irodái stb. teszik ki, s mindössze egy biztosító - az ÁB-Aegon - rendelkezik két, kifejezetten bérbeadás céljából épült ingatlannal. A szakemberek szerint nem valószínű, hogy a cégek a közeljövőben közvetlenül megjelennének az ingatlanpiacon, mivel ahhoz már induláskor is több milliárd forint szükséges. Sokkal valószínűbb, hogy közvetetten, ingatlanbefektetési alapokon, illetve jelzáloglevelek jegyzésén keresztül vesznek részt az ingatlanfinanszírozásban, és egy-két társaság él majd azzal a lehetőséggel is, hogy díjtartaléka legfeljebb 5 százalékáig ingatlanhitelt nyújthat.
A biztosítási szerződések állományának évek óta megfigyelhető csökkenése 2000-ben megállt, a társaságok 1999 decemberének végén 11,96 millió, 2000 végén pedig 12,16 millió szerződést kezeltek. A legnagyobb növekedés az egyszeri díjas életbiztosítások esetében következett be, ezek száma csaknem megduplázódott. A befektetéshez kötött biztosítások száma is szépen gyarapodott, az 1999. végi 150 ezer után tavaly év végén 215 ezret kezeltek a társaságok.
Jó éve volt a biztosítóknak a kárkifizetéseket tekintve is, díjbevételük 30 százalékkal, 384,2 milliárd forintra növekedett tavaly, a kárkifizetések viszont nem egészen 11 százalékkal, 147,6 milliárd forintra emelkedtek. Dinamikusan emelkedett a kárkifizetés az életbiztosítási üzletágban: ennek összege 1999-ben 21,6, 2000-ben 38,5 milliárd forintra rúgott. Emögött az egyre nagyobb tömegben lejáró szerződések állhatnak, illetve az a tény, hogy a tőzsde mélyrepülése miatt az ügyfelek közül sokan visszavásárolták befektetéshez kötött biztosításaikat. Erre utal az is, hogy unit-linked biztosításra tavaly 14,1 milliárd forintot fizettek ki összesen a biztosítók, míg egy évvel korábban csak 5,1 milliárdot. A nem életbiztosítási üzletág kategóriákban az 1999-es - árvízzel is terhelt - 111,5 milliárd forint után tavaly 109,1 milliárd forintot fizettek ki a társaságok. Ezen belül a tűzre és elemi kockázatokra fordított összeg egy év alatt reálértékben megfeleződött, és nominálisan csökkent az egyéb vagyoni kockázatra kifizetett kárösszeg. Ez utóbbit a szakemberek azzal magyarázzák, hogy - elsősorban Budapesten - csökkent a lakásbetörések száma és így a lakásbiztosítási szerződésekre kifizetett kárösszeg.
G. Á.
