Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió legutóbbi, stockholmi csúcsértekezletén az árampiaci liberalizáció korábban elhatározott 2004-es befejezését feloldva a határidő nélküli megoldást választották. Ennek oka nem a piacnyitás idejének későbbre halasztása volt, éppen ellenkezőleg: a csúcson részt vevők tudomásul vették, hogy az unió egyes államainak nem diktálhatnak azonos ütemet, hiszen szinte mindenütt eltérőek a tulajdonosi viszonyok, szabályozási és szervezeti feltételek. A piacnyitást legjobban ellenző franciák is - nem utolsósorban az EU-s bírság hatására - belevágtak az átalakításba.
Korábban úgy volt, hogy a magyar piac megnyitása idén januárban indul, majd 2002 januárjára, legutóbb pedig 2003 elejére tolódott a kitűzött időpont.
Szakmai körökben ezt csak politikai okokkal tudják magyarázni, mivel a nyitás a magasabb európai árak miatt mindenképpen a fogyasztói díjak növekedését idézi elő, ami nehezen egyeztethető össze a kormány jelenlegi deflációs gazdaságpolitikájával.
Ami a fogyasztói tarifákat 80-90 százalékban meghatározó költségek ellenőrzését illeti, Nyugat-Európában ez jóval egyszerűbb, mint Magyarországon. Ennek oka az, hogy az uniós tagállamokban egységes iparági számviteli szabályok vannak. A mindenkori kormánytól független szabályozó szervezet ezek alapján átlátható módon tudja ellenőrizni az egyes piaci szereplők árait.
A piacnyitásra való magyarországi felkészülés szempontjából fontos lenne a villamosenergia-törvény mielőbbi parlamenti elfogadása. A jogszabálynak ugyanis tartalmaznia kell a hálózati hozzáférés jogi és technikai módszereit, mert csak így tudnak új szereplők megjelenni a piacon. Ugyancsak a törvénynek kell meghatároznia, miként alakuljon át a Magyar Energia Hivatal, hogy a gazdasági tárcától s a kormányzattól független ellenőrző és szabályozó hatósággá válhasson. Szintén a törvényben foglaltak alapján lehet létrehozni a napi kereskedéshez szükséges áramtőzsdét. Katona Kálmán, az MVM elnök-vezérigazgatója egy szakmai fórumon kijelentette, hogy 2003-ban 36 százalékos piacnyitással lehet számolni és 2005-ig teljessé válhat a liberalizáció. Azt nem árulta el, hogy a kezdeti nyitás milyen kiemelt vevőkört érint. A nyugat-európai tapasztalatok nyomán elképzelhető, hogy ez a mérték az ipari nagyfogyasztók táborában jelentkezik. A kisfogyasztók által is érzékelhető piacnyitást azonban nem ez, hanem az import felszabadítása és új piaci szereplők beengedése jelentheti.
A Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének titkára, Boross Norbert szerint a szolgáltatók jelenleg Szlovákiából például a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. által kínáltnál 30 százalékkal olcsóbban juthatnának áramhoz, nem beszélve a román és az ukrán forrásokról. Bacskó Mihály, az MVM osztályvezetője minderre reagálva úgy vélekedik, hogy az északi határon lévő vezeték jelenleg teljesen leterhelt, Romániában és Ukrajnában pedig más frekvenciát használnak, ezért ezek az importlehetőségek egyelőre csak elméletiek.
Regős Zsuzsa
