Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A negyedik negyedévben folytatódott a foglalkoztatottak létszámának emelkedése, és folyamatos volt a ledolgozott munkamennyiség bővülése, az így csökkenő munkaerő-tartalékok alacsony szintje a dinamikusan növekvő szegmensekben továbbra is szűkülő munkapiaci keresztmetszetekre figyelmeztet - jelentette a Magyar Nemzeti Bank.
A jegybank a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana alapján számolt - jelenleg 6 százalék körüli - munkanélküliségi ráta helyett az effektív munkanélküliségi rátán kíséri figyelemmel a szabad munkaerő-kapacitások alakulását. Az MNB indoklása szerint ugyanis az évek óta folyamatos gazdasági növekedés a hagyományos statisztikában munkanélküliként szereplők közül már felszívta a könnyebben foglalkoztatható csoportokat, ezért a jelenlegi munkanélküli-állomány képzettségi, demográfiai jellemzői, illetve a hazai földrajzi mobilitás alacsony foka miatt sem tekinthető teljesen a hatékony munkakínálat részének. Márpedig a bérekre csak azok a munkanélküliek hatnak, akik a már állásban lévők közeli helyettesítői, vagyis relatíve könnyen foglalkoztathatók - ezt figyelembe véve az effektív munkanélküliség 3,5 százalék körül van.
A bérek emelkedésének inflációs hatását elemezve a központi bank nem az átlagbérek emelkedését, hanem az egységnyi munka árában bekövetkező változást, a bérinflációt veszi figyelembe, ez a mutató ugyanis kiküszöböli a nem rendszeres kifizetések hatását, így pontosabban jelzi a konjunkturális folyamatokat. (A számítás módszertanából adódóan a mutató valamelyest torzít, hiszen a bruttó munkabért munkaórára vetíti, pedig annak fix komponensei is vannak. Így az, hogy 2000 negyedik negyedévében néggyel, azaz 6 százalékkal kevesebb munkanap volt, felfelé torzította el a bérinflációs adatokat.)
A munkaerő-tartalékok fogyatkozása ugyan gondokat jelenthet, de a bérinfláció csökkenésének lassulása egyelőre mégsem ezzel, hanem a hazai béralku rugalmasságával, az év közepén megugró inflációhoz való gyors alkalmazkodással magyarázható az MNB szerint. Így a bérinfláció kedvezőtlen alakulása az inflációcsökkenés lassulásának vagy az infláció növekedésének következménye és nem oka; okká idén válhat, ha a béremelkedések üteme nem alkalmazkodik a dezinflációs pályához.
Új fejlemény a kereskedelem és javítás tevékenység bérinflációjának csökkenése, amit a relatív munkapiaci túlkereslet enyhülése, a kiskereskedelem koncentrálódásában megnyilvánuló strukturális átalakulás indokolhat.
P. B.
