A magas negyedik negyedévi inflációt továbbra is elsősorban az élelmiszer- és energiaárak okozták - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent inflációs jelentéséből. A jegybank szerint a csúszó leértékeléses árfolyamrendszer továbbra is ellátja feladatát, az általa közvetlenül befolyásolt iparcikkek árának növekedése jóval elmarad az átlagos áremelkedéstől, az iparcikkárak enyhe megugrása az importárak - az euróövezet szeptember óta emelkedő iparcikkárindexe által is jelzett - emelkedésével magyarázható.
A piaci szolgáltatások áremelkedésével viszont gondok vannak: a szolgáltatások és iparcikkek árnövekedése közötti rés januárban immár 8 százalékra emelkedett, a fogyasztói kereslet tartós növekedése teret engedett a külfölddel nem versenyző szektor áremelésének és a nominális bérnövekedés költségnövelő hatását nem ellensúlyozta a feldolgozóiparihoz hasonló termelékenységnövekedés. A fogyasztói kereslet növekedése mögött a gyorsuló lakossági fogyasztás állt, amit a lakosság jövedelmének több mint felét kitevő nettó reálkeresetek 5,2 százalékos emelkedése tett lehetővé. A jövedelempolitika inflációs hatását jelzi, hogy a legnagyobb, 6,2 százalékos reálnövekedést a pénzbeni társadalmi juttatások mutatták. A központi bank szerint a szolgáltatások ármeghatározói az infláció külső tényezők miatti megugrását tartós jelenségnek és nem egyszeri sokknak tartották, így magasabb inflációt vártak. Az MNB véleménye szerint a sokkok hatása idén már nem akadályozza a dezinflációt, így várható a piaci szolgáltatások áralakulásának korrekciója. A jegybank a monetáris politika szigorításával - a forint leértékelési ütemének április elsejei 0,1 százalékos csökkentésével - kívánja kedvezően befolyásolni az infláció alakulását, véleménye szerint ez megfelelő eszköz az inflációs várakozások növekedéséből adódó inflációs inercia kezelésére.
Az államilag szabályozott áras szolgáltatások az iparcikkekhez hasonlóan fékezték az inflációt: ebben a termékkörben 7,8 százalékkal nőttek az árak, ami jóval elmarad a piaci szolgáltatások 12,5 százalékos drágulásától. Az energiaszektorban az állam jelentősen tompította a külföldi áremelkedés hazai piacra gyakorolt hatását, ezt jelzi, hogy míg a központi árszabályozás alá eső háztartási energia ára 8,8 százalékkal, addig a piaci árú energia 29,2 százalékkal drágult. Ez utóbbi hatás - az élelmiszerek 15,2 százalékos emelkedésével együtt - húzta fel leginkább az inflációt.
P. B.
