Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar uniós csatlakozást követően a magyarországi üzleti környezet várhatóan nem változik lényegesen a jelenlegihez képest, emiatt pedig nem várható a működőtőke-import gyorsulása - vélik kutatók. Az esetleges növekedés inkább pszichológiai alapú lehet. Az EU-szabályok átvétele miatt a tengerentúli vállalkozások számára ugyanakkor biztosan kedvezőtlenebb lesz a befektetői környezet Magyarországon.
A magyarországi szakértők többsége azt várja, hogy hazánk EU-csatlakozása nyomán felgyorsul a Magyarországra irányuló működőtőke-áramlás. Ezt azonban alapvetően nem bizonyítják, hanem kész tényként tálalják. Ezzel szemben a belépést követően a magyarországi üzleti környezet várhatóan nem változik lényegesen a jelenlegihez képest, sőt a változások inkább hátrányosak lesznek: az importot tovább liberalizálják, megszűnik a vámvisszatérítés és a vámszabad területek intézménye, a meglévő bérelőny pedig jelentősen csökken vagy akár meg is szűnik - véli Losoncz Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője.
Véleménye szerint mindezek miatt a csatlakozási szerződés aláírását követően nem várható azonnal a tőkeimport gyorsulása. Ha mégis gyorsul a működőtőke-beáramlás üteme, az leginkább a csatlakozással kapcsolatos pszichológiai hatással magyarázható. Az EU szabályainak átvétele miatt a tengerentúli - elsősorban az Egyesült Államokból érkező - vállalkozások számára biztosan kedvezőtlenebb lesz a befektetői környezet, e területekről az eddiginél várhatóan kevesebb tőke érkezik Magyarországra.
A kutató szerint a csatlakozás hatásainak prognosztizálása során előszeretettel alkalmazott ír és spanyol analógia azért nem megfelelő, mert e két ország uniós csatlakozását nem előzte meg számottevő vámmérséklés az - akkor még - Európai Közösséggel való kereskedelemben, míg Magyarország - bizonyos átmeneti időszak után - már évek óta gyakorlatilag szabadon kereskedik az uniós országokkal. Ráadásul Dél-Európába a liberalizációt követően elsősorban az ingatlanpiaci fellendülés miatt áramlott sok működőtőke, főleg idegenforgalmi befektetésekhez. Ezzel szemben a magyar tőkeimport többsége a termelő szférába jutott. Emiatt némi élénkülés mindenképp valószínűsíthető akkor, ha engedélyezik a külföldiek korlátlan magyarországi ingatlanvásárlását, beleértve a termőföldet is. A működőtőke-import számára szintén némi vonzóerőt jelenthet, hogy a nagyobb befektetők társasági adókedvezménye 2011-ig szól. A csatlakozás időpontjának közeledte nemcsak a befektetések számára potenciálisan vonzó magyar versenyelőnyöket mérsékli, hanem az eddiginél kevesebb lehetőséget kínál a tőkeimport ösztönzésére. Emiatt a magyar gazdaság tőkevonzó képességének megtartását az szolgálná leginkább, ha fejlesztenék mind a portfólió-, mind a közvetlen beruházásokat ösztönző tőkepiacokat. Ebbe egyaránt beletartozik az angolszász országokban meghonosodott egyszintű vállalatirányítás elterjesztése, a tőkepiacokra a jelenleginél nagyobb mértékben támaszkodó nyugdíjrendszer, valamint a likvidebb ingatlanpiac megteremtése.
D. L.
