Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatás egyik legfontosabb területe a bolti kiskereskedelem - az ágazati létszám öt százalékát így alkalmazzák -, mivel az értékesítés igencsak hullámzik. Ráadásul az sem elhanyagolható szempont, hogy a bolt sokkal ökonomikusabb, ha sok, a követelményekhez rugalmasan igazítható részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztat.
A kiskereskedelem sajátossága, hogy a forgalom nemcsak napon belül, de héten, valamint éven belül is hullámzik. A munkaidőalap intenzív növelésének feltétele, hogy a foglalkoztatás igazodjon a forgalom alakulásához. A forgalom hullámzása Magyarországon a statisztikai adatok szerint a havi forgalomban 5-36 százalékos teljesítménykülönbséget produkál. Általában az év első két hónapja a legkisebb forgalmú, míg - a karácsony miatt - a december hagyományosan a legerősebb. Ezt az ingadozást a kiskereskedelmi létszám változása csupán kismértékben követi: ingadozása 0,4 és 2,5 százalék között változik. A magyarországi kiskereskedelem nagyon elaprózott, a boltok 99 százaléka legfeljebb öt főt foglalkoztat.
Az utóbbi években a nagykereskedelmi forgalom koncentrálódásával párhuzamosan megkezdődött a kis boltok tulajdoni szerkezetének átalakulása. Ez azonban még nem ért olyan szintre, hogy kikényszerítse a részmunkaidős foglalkoztatás növekedését.
Lényegesen csökkenti a munkavállalók motivációját, ha a minimálbér, illetve a fizikai dolgozók számára a teljes munkaidős átlagbér alapján számított részmunkaidős bérek nem vagy alig haladják meg a munkanélküli-segély összegét. Ebben a helyzetben ugyanis előnyösebb a munkanélküli-segélyt igénybe venni, mint részmunkaidőben dolgozni. Az utóbbi ugyanis gyakran a teljes idős állásnál intenzívebb munkavégzést jelent, különösen a legnagyobb forgalmú időszakokban. A részidős munka vonzerejét az is csökkenti, hogy az előrejutás lehetőségei itt rosszabbak, a szakképzésben való részvétel korlátozott, valamint a munkába járás költségei is fajlagosan magasabbak. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Magyarországon alacsony a részmunkaidős állás presztízse.
A tapasztalatok alapján a részmunkaidős foglalkoztatás nem vagy csak kismértékben tekinthető a munkahelyteremtés eszközének, mivel a nagymértékű bővülés nem a foglalkoztatottsági szint növekedésén, hanem a foglalkoztatási szerkezet változásán alapul. Emiatt Magyarországon a részidős munkának inkább a létszámleépítések mérséklésében van szerepe.
D. L.
