Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány 1998 decemberében határozott a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztésének középtávú stratégiájáról, majd egy évvel később az Országgyűlés elfogadta a kkv-k fejlesztéséről szóló törvényt. Az ebben megfogalmazott elvek alapján a Széchenyi tervben szerepet kapott az integrált beszállítói program is.
Az elképzelések szerint a Széchenyi tervben a vállalkozáserősítő fejezet alprogramjaként szereplő integrátori beszállítói program nem a korábban beszállítói célprogramként futó projekt folytatása lesz. Az alprogram célja a beszállítói státusra törő vállalatok támogatása annak érdekében, hogy azok EU-konform üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki a magyarországi nagyvállalatokkal és multikkal, ezzel növelve a hazai hozzáadott értéket. A programban kizárólag olyan vállalatok vehetnek részt, amelyek a program által biztosított segítséggel teljesíteni tudják a multinacionális vállalatok által a beszállítóikkal szemben támasztott követelményeket. Csak azon vállalkozásokat preferálják azonban, amelyek megfelelnek a nemzetközi vállalatminősítés és hitel-előminősítés követelményeinek is. A segítség formája kamattámogatás, lízing, kockázati tőke típusú tőkejuttatás vagy faktorálás egyaránt lehet. Fontos a saját erőn alapuló társfinanszírozás is. A pénzügyi programokat a Regionális Holding kezeli.
A megvalósítás során beszállítói információs központokat (BIK) alakítanak ki, amelyek napi kapcsolatban lesznek az integrátorokkal. A tervek szerint a megvalósítás során a beszállítókat négyféleképp osztályozzák. Az A szintűek a jelenleg is beszállítók, a B szintűek a beszállításra készek, a C szint a támogatás segítségével beszállítóvá válhat, a D pedig a rövid távon nem válhat beszállítóvá fogalmat jelzi. A tervek szerint a támogatások 50 százalékát az A kategória, 40 százalékát a B, tíz százalékát pedig a C kategória kapná.
Domokos László
