Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Március 2-án lép hivatalba Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank új elnöke. A piac napok óta csócsálja a Magyar Nemzeti Bank körüli személyi és a szervezeti változásokból levonható következtetéseket. A készülő jegybanktörvény nyitottsága és az elnök korábbi nyilatkozatai fokozzák a bizonytalanságot. Az biztos, hogy Járai főállású tagokból álló, a monetáris politikai döntéseket testületi határozattal meghozó jegybanktanácsot és egy, az MNB operatív munkáját irányító igazgatóságot akar felállítani. Az igazgatóság tagjai egyben a jegybanktanács tagjai is lennének, vagyis a monetáris politikát irányító testület lenne nagyobb létszámú.
A tagok száma jelenlegi ismereteink szerint 7 vagy 9 lesz. Elképzelhető, hogy átmeneti 9 fős időszak után 7-re csappan. Ez úgy lehetséges, hogy a két jelenleg külsős jegybanktanácstag, Kádár Béla és Kornai János mandátumuk lejártáig mentességet kapnak a főállásúság alól - hiszen azt nem vállalják -, utána pedig vagy jelölnek helyettük új tagokat, vagy nem.
Járai - miként tegnap is megerősítette - egy alelnököt vagy elnökhelyettest akar Auth Henrik személyében. Rajtuk kívül még három tagja lesz az igazgatóságnak, esetleg alelnöki minőségben: Szapáry György, Riecke Werner és Adamecz Péter, a PM jelenlegi államtitkára. Kádárt és Kornait is átmenetileg jegybanktanácstagnak tekintve az marad a nyitott kérdés, hogy kik töltik be a fennmaradó két jegybanktanácsi posztot. A piacon többek is úgy vélekednek, hogy ha marad a főállású tagság koncepciója, akkor esetleg házon belül kell keresni a leendő tagokat, hiszen az eddig megkeresett külsősök - Oblath Gábor és Lámfalussy Sándor - visszautasították az ajánlatot.
A piac azonban e nyitott kérdéseknél is többet foglalkozik Járai Zsigmond személyével és szándékaival, legelsősorban pedig árfolyam-politikai elképzeléseivel. Az érintett tegnap úgy nyilatkozott, hogy fokozatosan is el tudja képzelni a csúszó leértékelés megszüntetését, amúgy pedig személy szerint egyetért azzal, hogy a csúszó leértékelés üteme áprilistól havi 0,2 százalékra mérséklődjön. Hozzátette azonban, hogy erről a jegybanktanácsnak kell döntenie. A várható árfolyam-politikai lépések megítélését Járai egy decemberi nyilatkozata zavarja, amelyben az akkor még leendő elnök arról nyilatkozott, hogy idén a második félévben megszűnhet a csúszó leértékelés. Azóta bármilyen ezzel ellentétes nyilatkozatot - legyen az Járaié vagy Varga Mihály pénzügyminiszteré - hajlamosak úgy értelmezni az elemzők, hogy az a piac elaltatását szolgálja, a valós tervek ennél korábbi időpontról szólnak.
Az MNB jelenlegi stábjának elvándorlásával kapcsolatban ellentétes hírek terjengnek, sokan beszélnek finoman eltanácsolt jegybankárokról, de konkrét név alig hangzik el. A nyilvánvalóan bizalmi ember Blahó Miklós távozása nem meglepő, miként a humánpolitikai osztály vezetőjének kilépése sem az. Többen - köztük Karvalits Ferenc főosztályvezető - távoznak a bankfőosztályról, a pletykák szerint ők azok, akiknek ezt inkább ajánlották, semmint önszántukból mennek. Járai tegnap úgy nyilatkozott, hogy az átszervezéssel kapcsolatban bizonyosan lesznek személyi változások, de a jó szakembereket szívesen megtartja. Leszögezte ugyanakkor, hogy néhány poszton saját embereivel kíván dolgozni.
M. D.
