Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Miközben Magyarországon az utóbbi másfél évben a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökken, a különböző konjunktúrafelmérések szerint mind több vállalat egyre nehezebben talál megfelelő munkaerőt. A gazdasági tárca 2001. első féléves munkaerő-piaci prognózisának adatai szerint a közepes- és nagyvállalatok mintegy 30 százaléka már hosszabb ideje hiába próbál betölteni egyes állásokat. A múlt év végén összesen mintegy 35 ezer betöltetlen álláshelyről számoltak be a cégek a munkaügyi központoknak, ez a szám 2001 január végére 38,8 ezerre emelkedett.
A magyarországi német tulajdonú vállalatok is egyértelműen úgy érzékelik, hogy a képzett munkaerő megszerezése egyre nehezebb - derül ki Német-magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara legújabb felméréséből. A kamara értékelése szerint egyenesen aggodalomra ad okot a szakemberhiány, különösen a vállalatok középtávon várható növekvő munkaerőigénye miatt. Már egy évvel korábban is többen arról számoltak be, hogy mind több nehézséget okoz a megfelelő képzettségű alkalmazottak megtalálása, de a legutóbbi felmérésben a német tulajdonú vállalkozásoknak már 78 százaléka panaszkodott emiatt.
A képzett munkaerő kínálata a fővárosban és Dél-Magyarországon egyaránt csökkent. A cégek beszámolói szerint Kelet-Magyarországon különösen ügyvezetőkben és vezető munkatársakban van hiány, megfelelő értékesítési, valamint számítástechnikai szakember munkába állítása pedig már az egész országban gondot jelent. Kivédendő a munkaerőhiány okozta feszültségeket, az ilyen gondokkal küzdő német tulajdonú cégek 90 százaléka az idén erősíteni akarja az üzemi képzést és továbbképzést.
A teljes vállalati szférában több tízezer főre tehető munkaerőhiány a következő években várhatóan tovább nő - mondta el lapunknak Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium foglalkoztatási helyettes államtitkára. Ez a probléma, amely főleg strukturális okokra vezethető vissza, egyre inkább érezteti hatását a különböző cégeknél. Elsősorban a feldolgozóipari vállalatok küzdenek vele. Székelynek az a véleménye, hogy a mostani munkanélküli réteg fele képezhető át eredményesen. A helyettes államtitkár szerint segít a munkaerőhiány leküzdésében az idén 40 ezer, jövőre pedig 50 ezer forintos minimálbér is. Emellett a szociális tárcával közösen a GM javítaná a megváltozott munkaképességűek képzésének feltételeit, ezzel újabb, az elmúlt évtizedben inaktívvá vált réteget hozhatnak vissza a munkapiacra.
Székely szerint a tárcának nincs forrása arra, hogy ösztönözze a mobilitást, ez a feladat a munkaerőpiacra hárul. A kínálat megteremtéséhez a GM annyival járul hozzá, hogy engedélyezi a külföldiek munkába állását, de csak akkor, ha a vállalat és a munkaügyi központ is igazolja: nem találtak megfelelő magyarországi munkaerőt az adott területen. Ezzel a lehetőséggel egyre több cég él, Északnyugat-Magyarországon mind többen alkalmaznak szlovák állampolgárokat. Ilyen engedélyt kért és kapott a Nokia Komárom Kft. (40 fő) és kért a Magyar Suzuki Rt. is (100-200 fő). Utóbbi próbál munkaerőt toborozni Kelet-Magyarországon is, eddig 300 embert sikerült elcsábítani. A Pannon Baromfi Kft. ugyancsak folyamodott külföldiek munkavállalását lehetővé tevő engedélyért.
D. L.
