Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem panaszkodhatnak 2000 utolsó negyedévére a költségvetési szféra dolgozói. Az év utolsó három hónapjában összes bruttó keresetük annyi volt, amennyiért egy negyedévvel korábban még négy hónapot kellett dolgozniuk. Ugyancsak jelentős a bérkiáramlás a versenyszférában, itt a havi bruttó átlagkeresetek 85 ezer forintról 109 ezer forintig emelkedtek decemberben.
A költségvetési szférában január-decemberben a havi nettó átlagkereset 55 248 forint lett, ez az inflációt alig meghaladó, 10 százalékos növekedés 1999-hez képest, és még mindig 850 forinttal alacsonyabb, mint a versenyszféráé. Az állami alkalmazottak 0,18 százalékos éves reálkereset-növekedésükkel bizton számíthatnak arra, hogy a kormány márciusban kifizeti nekik azt a 25 milliárd forintot, amit a 2,5 százalékos reálnövekedéstől való elmaradás pótlására félretett.
A bérek három hónapon keresztül tartó vágtatása - ebben az időszakban a költségvetésben 65, a versenyszférában 29 százalékkal nőttek a bruttó bérek - akár aggasztó is lehetne a fizetési mérlegre és az inflációra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt.
A novemberi és decemberi adatokból mindazonáltal kár volna ilyen következtetést levonni, mert e két hónapban sok az egyszeri kifizetés, a lakossági megtakarítások alakulása pedig azt mutatja, hogy extra jövedelméből nem annyira boltokba, mint inkább a bankba szalad a nép.
Novemberben még tartott az egészségügyben és a szociális szférában dolgozó közalkalmazottak egyszeri bérkiegészítésének kifizetése, decemberben pedig a teljes közalkalmazotti szféra megkapta a 13. havi fizetését és az egyéb jutalmakat, lévén a kabinet akkoriban a pénzköltésben volt érdekelt, nehogy túl jó legyen az államháztartás egyenlege. Mindezek miatt valószínűsíthető, hogy a költségvetési szférában a keresetek januárban csökkennek, de a minimálbér-emelés és az egyes foglalkozási csoportoknak beígért átlagon felüli béremelés miatt aligha esik havi 87 ezer forint alá. Ez január/január alapon igen kicsi növekedést jelent majd, mert az 1999-es 13. havi béreket 2000 januárjában fizette ki a költségvetés, ami akkor csaknem 87 ezer forintig tornázta fel a közalkalmazottak bruttó bérét.
Nem okoz gondot a bérkiáramlás azért sem, mert a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások jelentősen növelték megtakarításaikat tavaly az év utolsó hónapjaiban, és januárban sem rohantak a boltokba. A háztartások inflációs hatásoktól mentes pénzügyi megtakarítása 38,5 milliárd forinttal emelkedett januárban, és bár ez reálértéken elmarad az előző év januári értéktől, mégis azt mutatja, hogy a háztartások nem használták fel az év utolsó hónapjaiban megszerzett extra jövedelmet.
(NAPI)
