Feltehetően átmeneti jelenségnek bizonyul az infláció jelenlegi emelkedése, mivel jövőre a nemzetközi előrejelzések szerint nem várhatók az ideihez hasonló mértékű inflációt gerjesztő sokkok – írja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap megjelent negyedéves inflációs jelentésében. A monetáris politika számára exogén negatív sokkoknak az infláció alakulásában játszott szerepe ugyan még domináns, de ezek mellett egyre nagyobb mértékben érvényesülnek inerciális – tehetetlenségi – hatások is. Erre mutat az infláció trendjét jelző maginfláció emelkedése is: ez a júniusi 7 százalékról novemberre 9,7 százalékra nőtt. Az inerciális hatások erősödését tükrözte a versenyszektor béreinek dinamikája, amelynek dezinflációt fékező hatása a szolgáltatások áralakulásában is megmutatkozott. Az ipari termékekkel szemben az árfolyam által közvetlenül nem fegyelmezett szolgáltatási szektorban a bér- és egyéb költségek emelkedése könnyen beépült az árakba, a szektor 11,9 százalékos októberi árnövekedésével a szolgáltatások és az iparcikkek inflációja közötti – 12 hónapos inflációval számított – rés 7,2 százalékpontra nőtt.
A harmadik negyedévben is jelentős volt az importált infláció: az import-egységértékindex 15 százalékra emelkedett. Noha a kereskedelmi partnereknél is nőtt az infláció, az eurórégió és Magyarország közötti inflációs különbség 7,8 százalékpontra emelkedett. Ezt az EU közös agrárpolitikájának nagyobb fegyelmező ereje és az élelmiszereknek az EU fogyasztási kosarában betöltött kisebb súlya – ott 16,7, itt 19,1 százalék – magyarázza.
A kedvezőtlen külföldi hatásokkal ellentétben a kormányzat a szabályozott árakon keresztül – itt a novemberi emelkedés 7,7 százalék volt –, valamint a költségvetési egyenleg segítségével – a nemzetközi standard szerint számított hiány 1999 III. negyedévéhez képest 1 százalékponttal javult – támogatta az infláció csökkentését. Az állami beavatkozás árnövekedést mérséklő erejét jelzi, hogy a háztartási energiahordozók körében egyre élesebben távolodik egymástól a központi árszabályozás alá eső, illetőleg a piaci árazású termékek (szén, brikett, tüzifa) árindexe: októberben az előbbi csoportban az éves drágulás 8,8, az utóbbiban 29,2 százalék volt. A regulált árak lefojtása azonban – közvetlen inflációcsökkentő hatásán túl – az MNB szerint később jelentős inflatórikus hatással járhat. Az árfolyamrendszer automatikus stabilizátorként szintén a monetáris kondíciók szigorítása irányába hatott, az emelkedő hazai infláció következtében fokozódó reálfelértékelődés, a – döntő többségükben nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülő – iparcikkek árának közvetlen alakítása révén. Az infláció inerciális komponenseinek erősödése, a munkaerő-piaci keresztmetszetek szűkülése – ami továbbra is gyors növekedéssel és kedvező vállalati pozícióval járt együtt – a jegybank szerint a monetáris kondíciók szigorítását tette szükségessé, ami az árfolyamrendszer megváltoztatására tett MNB-javaslat kormányzati visszautasítása után az irányadó kamat október 11-i 100 bázispontos emelésében jelentkezett.
P. B.
Pálvölgyi Balázs