Az október havi inflációnál alacsonyabb, 0,3-0,4 százalékos havi, éves szinten viszont az októberivel megegyező, 10,3-10,4 százalékos inflációra számít novemberben a piac. Az elemzők nagyjából fele-fele arányban képviselik az októberhez képest enyhe csökkenést jelentő 10,3, illetve a stagnálásra utaló 10,4 százalékos értéket. Decemberre azonban már a piac egésze az infláció 10 százalékra csökkenését prognosztizálja.
A novemberi inflációban a döntő szerepet a háztartási energia áremelkedésének korábbi hónapokról áthúzódó hatása, továbbá az élelmiszerárak és a szezonális termékek áremelkedése játssza - véli Rácz Anikó, a CA-IB Befektetési Bank elemzője.
A fogyasztói kosár 24,7 százalékát kitevő élelmiszerek közül a zöldség, gyümölcs - vagyis az idényjellegű agrártermékek - szezonális áremelkedése bekövetkezik ugyan, a hús-, illetve tejtermékek ára viszont egyelőre nem nő jelentősen - véli Erdős Mihály, a K&H Alapkezelő elemzője. Az 5,9 százalék súlyú ruházati termékek esetében Erdős - hasonlóan a többi elemzőhöz - az előző havinál valamivel alacsonyabb, de magas értékkel számol - hiszen a téli kollekciók megérkezése nyomást gyakorolt az árakra. A kosár 7,1 százalékát kitevő tartós fogyasztási cikkek esetében szerinte folytatódik az eddigi stabilan alacsony - 0,1-0,2 százalékos - áremelkedési trend.
Míg a fenti tényezők viszonylag nagy biztonsággal előrejelezhetőek a szezonalitás, az ágazati viszonyok és a világpiaci árak alakulása alapján, ez kevésbé mondható el a nagyon heterogén szolgáltatásokról. A fogyasztói kosárban legnagyobb, 27,3 százalék súlyú termékcsoport inflációja a tavaly májusi 15,5 százalékról idén májusra 8,6 százalékra csökkent, azóta viszont emelkedik - június óta jelentősen meghaladva a tavalyi értékeket. Így az a kérdés, hogy tovább nő-e a szolgáltatások árszintje az októberi 10,2 százalékról - veti fel Kovács György, a DG Bank elemzője. A benzinár novemberi kétszeri csökkentésének és a dízelolajár egyszeri emelésének hatása az elemzők többsége szerint nagyjából kioltotta egymást.
Decemberre az elemzők többsége 10 százalékos éves inflációt vár, a prognózisok 9,8 és 10,4 százalék között szóródnak. Varga Csaba, a Citibank elemzője a legpesszimistább, szerinte a háztartási energia szeptember-októberi drágulásának átgyűrűző hatása 1-1,5 százalékos havi áremelkedéssel jár ezen a területen, és az élelmiszerárak emelkedése sem marad az októberi 0,3 százalékos szinten, a hagyományosan erős év végi áremelkedést a termelői árak részéről jelentkező nyomás is fűti.
A 9,9 százalékos decemberi inflációt váró optimisták azt emelték ki, hogy a novemberi gázáremelés csak fokozatosan épül be az árindexbe, valamint hogy a tavaly decemberi 0,8 százalékos infláció nagyon magas bázist jelent, aminek a kiesése jelentős dezinflációt hozhat - amint ezt a novemberről decemberre 0,4 százalékponttal csökkenő éves inflációs várakozás is mutatja. Annak ellenére is így vélekednek, hogy az üzemanyagárak holnaptól érvényes csökkenése a decemberi inflációra még nem hat jelentősen.
Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője a többségi véleménynek hangot adva elmondta, hogy a novemberi adat még semleges, az infláció egyelőre nem csökken. Majoros György, a Cashline elemzője ugyan a fogyasztói árindex lassú csökkenését várja, de azt sem tartja kizártnak, hogy eközben mind az MNB, mind a KSH által számított maginfláció - ha csekély mértékben is - emelkedik. Szerinte csak a tavasz végétől csökkenhet érezhetően a maginfláció, így addig nem valószínű, hogy a jegybank kamatot csökkent.
Pálvölgyi Balázs
