Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Unió idei országjelentésében a magyar mezőgazdaságot három területen marasztalta el. Az egyik észrevétel a magyar rendtartási törvény és a közösségi joganyag alapvető tartalmi eltérését hangsúlyozza. Az EU-ban az irányár fogalma azt a kívánatos árszintet jelöli, amit a termelőnek el kell érnie a más szektorokhoz közeli vagy azzal azonos jövedelem biztosításához, míg Magyarországon az áringadozás középpontját képező árat jelenti. Az uniós intervenciós ár azt a minimumárat jelenti, amelynél az EU minden külön intézkedés nélkül felvásárolja a termékeket. Magyarországon viszont a legmagasabb vagy a legalacsonyabb árat értik intervenciós áron, amelyet ha a piaci ár meghalad vagy elér, az állam beavatkozik a rendtartási törvényben meghatározott eszközökkel. Az EU-ban nincs garantált ár, Magyarországon viszont van, ami fogalmában az uniós intervenciós árnak felel meg. E tartalmi eltérések miatt a Magyar Agrárkamara az uniós rendtartási szabályok gyakorlatilag azonnali alkalmazását sürgeti.
Az EU-jelentés szerint a 960 ezer mezőgazdasági dolgozó mintegy 80 százaléka jelentkezett be a nyilvántartásba, ez a létszám a területegységre jutó agrárfoglalkoztatottak tekintetében nem túl kedvező Magyarország számára. Az agrárkamara szerint viszont az adóhatósághoz mezőgazdaságból származó jövedelmet bevallók és a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott termelők alkotják az agrárfoglalkoztatottak körét, létszámuk jelenleg mintegy 420 ezer fő. Az ez alapján számított foglalkoztatottság így az EU-15-ök és a csatlakozásra váró országok átlagánál is jobb.
A harmadik elmarasztalás a SAPARD-ügynökség felállításának késlekedését említi. A kamara számításai szerint legkorábban 2001 június-júliusában juthatnak hozzá a magyar gazdálkodók a SAPARD-forrásokhoz. A másfél éves késés - kamatokkal együtt - várhatóan 1,5-2 milliárd forint veszteséget okoz az országnak.
D. E. L.
