Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi infláció 1999. júniusa és 2000. októbere között 1,3 százalékponttal nőtt, vagyis még a fogyasztói kosár 30 százalékát kitevő mezőgazdasági termékek áremelkedése miatti 3 százalékpontos áremelési nyomás sem épült be az inflációba, az olajár-emelkedés hatásáról nem is beszélve - írja tanulmányában Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője. Szerinte érthető, hogy az ebben az időszakban meghatározó külső sokkok hatására egész Közép-Európában nőtt az áremelkedés üteme, ám sokat mondónak tartja, hogy az infláció a nagyobb országok közül Magyarországon ugrott meg a legkevésbé.
Ennek magyarázata szerinte a magyar gazdaság kitűnő mikrostruktúrájában és a 2000. év megszorító költségvetési politikájában rejlik. A megszorító költségvetési politika inflációcsökkentő szerepével egyetért ugyan Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Benson régióelemzője, de a restriktív költségvetési politikát kísérő hatósági árkorlátozásokat ő inkább „bespájzolt inflációnak” nevezné - olyan ideiglenes eredménynek, ami az infláció későbbi csökkentését akadályozza.
