Az EU strukturális támogatásainak többségét - az 1-es célkitűzés alapján allokált pénzeket - azok a régiók kapják, ahol a vásárlóértéken számított GDP nem éri el az EU átlagának 75 százalékát. A központi régiót adó Budapest és Pest megye GDP-je ugyan a jelenlegi EU-tagok támogatásra való jogosultságának meghatározásakor használt 1995-97-es referenciaidőszakban az EU-átlag 69 százalékát tette ki, de már most 73 százalék körül van és tovább emelkedik. A központi régió alacsonyabb fejlettségű területtel bővítése ideiglenesen csökkenthetné az átlagot - Nógrád esetében például 69 százalékra.
Tosics Iván, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a régiók számára adható támogatást az EU az egész országnak nyújtja, így a budapesti lakosok száma alapján megítélt 500-600 millió euró országos programok finanszírozására is felhasználható. Kiemelte, hogy míg az 1-es célkitűzés alapján automatikusan az ország rendelkezésére állna a keret, a 2-es cél esetében jóval nagyobb harc mutatkozna a jóval kisebb forrásokért. Márpedig a főváros európai összehasonlításban nem áll rosszul olyan képesítési kritérium esetében, mint például a munkanélküliség, hogy jelentős összegekre tegyen szert a 2-es cél alapján. Így mindenképpen fontos lenne, hogy teljesüljenek az 1-es célból való juttatás feltételei.
P. B.
Pálvölgyi Balázs