Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarország ipari termelékenységének növekedési üteme 1993-94-ben megközelítette az évi 20 százalékot, de 1992-99 átlagában is 12,7 százalék volt - áll az Ecostatnak a termelékenységről készített jelentésében. Szakágazati bontásban 1992-99 között az ipari termelékenység növekedését alapvetően három iparág, az iroda- és számítógépgyártás, a közútijármű-gyártás s a híradástechnikai termékek és készülékek gyártása határozta meg. A három iparág termelékenységének dinamikus növekedése a Magyarországon megtelepedett, szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonú cégek tevékenységének eredménye. Ezek az ágazatok 1999-ben a teljes ipari termelés 47 százalékát adták, miközben az ipari dolgozóknak csupán 9 százalékát foglalkoztatták. ((((Az iroda- és számítógépgyártás esetében a termelés ebben az időszakban csaknem 300-szorosára nőtt, a foglalkoztatottak létszáma pedig a négyszeresére. Ám ez a létszámnövekedés is csak azt jelenti, hogy tavaly az ebben az iparágban dolgozók száma alig több mint tízezer fő volt, ami az ipari foglalkoztatottak 1,4 százalékát jelenti.))))
A közútijármű-gyártás kilencszeresére, a híradástechnikai termelés pedig 14-szeresére nőtt 1992 és 1999 között. A létszámnövekedés nem volt jelentős, tavaly összesen hatvanezren dolgoztak ezekben az ágazatokban. Az elemzések azt mutatják, hogy az ipar nem létszámfelvevő ágazat, mert még dinamikus növekedés mellett is csökken a dolgozók száma. Várhatóan a következő években sem növekszik jelentősen a foglalkoztatottság, hiszen a nemzetközileg versenyképes technológia igen erősen munkaerő-megtartó jellegű - vélik az elemzők.
Az átlagos termelékenység gyors növekedési ütemét az élelmiszeripar „húzta" lefelé, a maga évi 6,7 százalékával. A termelés stagnálása vagy szerény növekedése jellemezte a villamosenergia-, gáz-, gőz- és melegvízellátást, valamint a vegyi termékek gyártását is.
D. E. L.
