Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Január elejétől vásárolhatják a bankok az MNB-től azokat a hosszú lejáratú állampapírokat, amelyekkel a jegybank ki akarja szippantani a kötelező tartalékráta februári 4 százalékpontos csökkentése nyomán keletkező likviditástöbbletet a piacról. Ezeket az állampapírokat február elsejéig, a tartalékráta-csökkentés hatálybalépéséig nem lehet értékesíteni. Az MNB júliustól még egy tartalékráta-csökkentést hajt végre, ez utóbbi azonban nem lesz effektív, mert bevezetésével párhuzamosan szélesítik a tartalékképzés alapját.
A jegybanki döntés az állampapír-vásárlási kötelezettség miatt érdemben nem növeli a bankrendszer likviditását.
Valami növekedés azonban mégiscsak lesz, hiszen nem valószínű, hogy a jegybank által eladott értékpapírok 5 százalékkal kamatoznának, mint jelenleg a tartalék. A várható 10 százalék körüli kamat mellett, 200 milliárd forintos tartalékállomány-csökkenést feltételezve a lépés 10 milliárd forint többletbevételhez juttathatja a bankokat, bár ezek elnagyolt számítások.
A jegybanktanács elfogadta a jövő évi monetáris politikai irányelveket is. A testület tagjai megállapították, hogy az elmúlt négy évben folyamatosan magas, 4,5 százalékot meghaladó növekedés, gyors termelékenység-növekedés, stabil és javuló külső egyensúly, konszolidálódó államháztartás, csökkenő munkanélküliség, bővülő reálkereset és fogyasztás jellemezte a magyar gazdaságot, ám az infláció csökkenő trendje idén megtört, és a jegybank által számított maginfláció trendje is fordulatra utal. A közlemény szerint a monetáris politika nemcsak az infláció csökkentésére figyel, hanem elsődleges fontosságúnak tartja a dezinfláció folyamatosságának fenntartását is. Megfelelő gazdaságpolitika mellett 2001-ben folytatódhat az infláció mérséklődése, s az idei törés remélhetően átmenetinek bizonyul - véli a jegybanktanács.
M. D.
