Nehéz számszerűsíteni, hogy a forint lebegési sávjának kiszélesítése mekkora hatással lehet a jövő évi inflációra - véli a NAPI által megkeresett elemzők többsége. Az elemzők egyetértenek abban, hogy nominális felértékelődés várható, ám ennek mértékéről már korántsem lehet biztosat mondani. A közvélekedés szerint ennek legvalószínűbb értéke 4-5 százalék körül lehet. Rácz Anikó, a CA-IB Befektetési Bank elemzője azonban megjegyezte, hogy ezt befolyásolhatja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alkalmazott implicit belső sáv is.
Előfordulhat ugyanis, hogy az árfolyam-stabilitás megőrzése érdekében a jegybank a 30 százalékosra várt lebegési sávon belül egy +/- 5 százalékos implicit - beavatkozási kötelezettség nélküli - sávban tartja a forintot. Ez a jelenlegi 2,25 százalékos sáv paritásváltás nélküli kiszélesítése esetén csak 2-3 százalékos értéknövekedést tesz lehetővé. Persze, az is kérdéses, hogy mekkora lesz az implicit sáv - véli Kovács György, a DG Bank elemzője. A tartós, jelentős felértékelődés esélyeit rontja, hogy jövőre várhatóan jelentősen romlik a fizetési mérleg pozíciója - különösen az idei első félévhez képest. Márpedig eddig jobbára a jó fizetésimérleg-helyzet alapján várhattak komoly felértékelődést a piaci szereplők.
Nagyon nem mindegy, hogy a forint értékének növekedése mekkora árfolyam-volatilitás mellett megy végbe, minél kiszámíthatóbb ugyanis a felértékelődési pálya, annál valószínűbb az inflációcsökkentő hatás - ezért például az indulás körüli időszakban el kell kerülni a leértékelődés lehetőségét - véli Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Ha az MNB nem irányítja a folyamatokat, úgy még a trendszerű hosszú távú felértékelődés sem garantált - fűzi hozzá Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. elemzője. Ekkor pedig az árfolyam esetleges erősödése csupán az importőrök árfolyamkockázatának megnövekedését kompenzálná és nem vezetne az importtermékek árainak csökkenéséhez.
Még a stabil felértékelődés sem vezet azonnali gyors inflációcsökkenéshez, az energiahordozók árának mérséklődése például lassan gyűrűzik át a termékek árain és ahhoz is idő kell, hogy a tradeable szektorban mutatkozó inflációlassulást megérezze a szolgáltatások ára is - véli Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője. A folyamat időigényes volta miatt az elemzők inflációs prognózisaiban meghatározó szerepet játszik, hogy ki mikorra várja a sávszélesítést. Az év végében gondolkodók elhanyagolható 2001. évi inflációcsökkentő hatással számolnak, de az árfolyamrendszer megváltoztatását az év közepére várók sem vették figyelembe inflációs prognózisukban a felértékelődés hatását.
Egy százaléknyi felértékelődés inflációcsökkentő hatását 30-40 bázispontra teszik az elemzők. A közvetlenül árfolyam-érzékeny termékek a fogyasztói kosár 25 százalékát teszik ki. Ennél ugyanakkor több termék tartalmaz importelemeket és a tradeable szektor árcsökkenése a várakozásokra is pozitív hatást gyakorol, így még az árfolyamnyereség egy kis elnyelődése mellett is 1 százaléknyi stabil árfolyam-emelkedés 0,3-0,4 százalékponttal csökkenti az inflációt - érvel Forián Szabó. Így szerinte a prognosztizált 4-5 százalékos nominális felértékelődés összességében 100-150 bázispontos inflációcsökkentést eredményezhet.
Pálvölgyi Balázs
